A barátom nővére autista. Engem nem zavar. Hogy mondjam el neki?

talán arról beszélj neki, hogy egy másik embert el kellene fogadni: amint van. Amin lehet gyógyítani, javítani azt persze kell, de most kizárólag arról írok, amin nem lehet változtatni. Mert ez nem csak a 'nem gyógyítható' betegekre nézve igaz, általában is az emberek legnagyobb problémája, hogy nem akarják elfogadni, olyannak, amilyenek, amint vannak.

Ez sok fájdalom forrása.

Ha összekerül két ember - a mámoros köd elmúlása után jön ez a feladat: elfogadni a másikat - ehelyett megpróbálják átgyúrni kritizálják, meg akarják változtatni.

Nem szokott sikerülni.

Charles de Gaulle tábornokról olvastam, volt egy gyógyíthatatlan fogyatékos lánya - akit szeretettel neveltek. Mikor meghalt a fiatal lány, a sírjánál azt mondta:

most már ő is olyan, mint a többi.

A normális emberek oldaláról nem tudok nyilatkozni, viszont a másik oldalról igen.

Előre is mondom, hogy nem ismerlek titeket, szóval lehet nagy hülyeségeket fogok beszélni. Mivel minden autista más, ezért a saját példámat fogom alapul venni, hátha segítségedre lesz.

Ha nem középsúlyos, vagy súlyos autista, akin meglátszik hogy az, hanem asperger-szindrómás, azaz lehet vele beszélgetni meg minden, csak naaagyon fura, akkor azzal kerülsz a legelőrébb, ha megpróbálsz nem negatívan viszonyulni hozzá.

Jó jó, talán ez így egész könnyen hangzott, de azért ez annál egy picit nehezebb.

Először is, ha vele beszélsz, akkor próbálj meg a lehető legkiszámíthatóbb, legklisésebb, legsablonosabb lenni. Ezzel megadod a lehetőséget neki, hogy ő is nyithasson feléd a szokásos sablonválaszaival. Erre próbálj meg a lehető legklisésebb válaszokat adni, mint például "Az klassz!", meg "Ó!" (ilyen meglepődéssel mintha még soha nem hallottál volna arról amiről beszél).

Ha az első néhány mondat megvan, akkor próbálj meg vele "barátkozni", hogy a nővéred is lássa hogy nem zavar téged, tök jól el vagy vele. Például pacsizz vele, vagy dícsérd meg amit csinált (pl ha szeret bütykölni akkor a házi készítésű hangszóróját vagy nem tudom mijét amit ő csinált) és hasonló. Ami fontos hogy légy kiszámítható, és csak lassan hozz fel új témákat hogy tudjon rá reagálni.

Gondolom ha a barátod szégyelli őt akkor már azelőtt el fog téged tologatni mint hogy találkoznál a nővérével, de ha véletlen találkoznátok akkor szerintem ezzel ki tudod mutatni, hogy nem zavar hogy autista.

Legalábbis gondolom, biztosat nem tudok mondani.

Az előző 4-es válaszoló vagyok.

Oh, és a legfontosabbat majdnem elfelejtettem: Ne vedd észre azokat a dolgokat, amiket ő nem akar hogy észrevedd. Megráng a feje, felemeli a kezét, valami furcsaságot mond, bármi olyan amit egy átlagos ember nem szokott csinálni azt ne vedd észre. Tégy úgy, mintha meg sem történt volna. És még véletlen se kérdezz olyat, hogy "Jól vagy?", még akkor sem ha kedvességből és segítőkészségből akarod tenni. Minden ilyen dolgot nézz el neki, és csak azokra reagálj amit ő neked szán, hogy észrevedd. Ez a legfontosabb, ha ez megvan akkor nagyon jó esélyed van arra, hogy a barátod ne szégyellje őt előtted.

De jól figyelj, még egy szemrebbenést se!

(Jó, talán túl főnökösködő voltam, de ezek szerintem segíteni fognak.)