Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Miért akarok állandóan beteg...

Miért akarok állandóan beteg lenni?!

Figyelt kérdés
16 eves lany vagyok, es utobbi idobe sokat jarok orvoshoz. Egyszer bolcsessegfog, nogyogyaszati problema, stb, de egyre inkabb szeretnek menni. Elkezdem bebeszelni magamnak a tuneteket, es szedni ra a fajdalomcsillapitokat, mikor tudom nincs ra szuksegem es karos, de valahogy meggyozom magam arrol hogy beteg vagyok. Gyakran direkt atjarok a korhazon, mert szeretem a hangulatat. Olyan komor, es most a suli miatt elegge le is vagyok terhelve mert maximalizmus miatt rengeteget tanulok igy valahogy ugy erzem ott tudom kipihenni magam. Olvastam a rakrol, es kezdem azt erezni hogy szeretnek az lenni, pedig tudom mennyire komoly es veszelyes, senkinek nem kivannam ezt. A figyelmet itthon megkapom, barataim annyira nincsenek, mert jobban szeretek itthon lenni es sorozatot nezni, meg az osztalyban sem igazan talalom a helyem, mindenhonnan kilogok. Viszont a betegseg miatt talan fordulnak felem, de nem emiatt ugy erzem, mert soha nem meseltem a mutetrol amin keresztul mentem, csak utolag derult ki a heg miatt tesin. Nehez kifejezni es leirni mit erzek mert szeretnek is meg nem is beteg lenni. Valamiert vonz hogy berakjanak a zart osztalyra, komoly dolgokon menjek keresztul. Szuleimnek nem merek szolni, a gyogyszereket (nyugtato,fajdalomcsillapito) szedem mert kezdem erezni a mellekhatasokat es elvezem hogy rosszul vagyok tole...miert tortenik ez velem? Regebben annyira meg tudtam becsulni az egeszsegemet most meg keoes lennek elvenni magamtol.
2018. febr. 16. 22:08
 1/4 anonim ***** válasza:
54%
Hipochonder vagy.
2018. febr. 16. 22:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim válasza:

Üdv!

Sajnos ezt én is tapasztalom. Pár éve"szimuláltam" és a miatt voltak nagyon-nagyon sokáig kórházban. Lelkem mélyéből tudtam , hogy nincs semmi bajom , de amikor vizsgáltak és amikor rám figyeltek az orvosok és amikor kezdték sorolni , hogy milyen vizsgálataim lesznek az a gyerek napom volt. Rá kaptam és sajnos ráfüggtem. Szeretem , ha vizsgálnak szeretem , ha egy eü. dolgozó velem foglalkozik szeretem , ha különbőző vizsgálatra küldenek.

Sajnos ezt a múltamba nagyon-nagyon elrontottam és már soha nem tudom helyre hozni. Sajnos a zárójelentésemen szerepel , hogy "szomatizációs zavar". Az orvosok nyelvén ezt szimulálásnak tituláják el. Ha valami komolyabb bajom lenne azt mondanák rá , hogy biztos feltünési mániája van. Sajnos ezt jelenleg is tapasztalom. A cukrom 3.0 alatt volt elájultam. (A cukrom nem én mértem hanem egy eü dolgozó és azt én nem tudom manipulálni szóval az valós adat volt. Elöző héten szóltam neki , hogy nem érzem jól magam. Csak legyintett egyet és mosolygot. Osztályfőnőköm annyit mondott , hogy azért járok a védőnőhőz mert szeretek vele lenni. ( lehet hogy valóban csak lelkileg éreztem , hogy nem stimmel valami , de ezzel párhúzamosan a cukormérő alacsony cukrott mutatót. Nem vesznek komolyan)

Ez az ami engem nagyon zavar. Mondjuk teljesen jógósan mondják azt amit hisz volt egy "sötét" időszakom.

Akkárhogyam küzdök ezzel , de hiányzik az orvosnak a törődése és nagyon hiányoznak a vizsgálatok és a találgatások , hogy vajon mi lehet a bajom. De erősnek kell lennem és nem szabad hagynom/hagynod hogy úrá legyen rajtad , mert nagyon megfogod bánni. És , ha egyszer tényleg bete leszel akkor nem fogják komolyan venni max az utolsó pillanatban , de akkor már késő lesz. Ne hajd , hogy az érzések tomboljanak tapasztalatból mondom. Gondold át ,hogy mikor mit cselekszel gondold átt, hogy mikor fáj a kezed , hogy az biztossan fájdalom vagy csak úgy érzed , hogy fáj.

Nekem most nagyon nehéz megállni hogy ne menjek orvoshoz panaszkodni, sajnáltatni magam , hogy nekem milyen rossz milyen rosszul érzem magam. Peddig tudom , hogy semmi bajom nincs mivel a cukrom jó. Nem szeretnék vissza esni ebbe a "függösségbe".

Ha egyedül mem tudod ezt legyőzni akkor ne szégyenj pszihológus segítséget kérni. Voltam én is nem kevesett a pszrihiátrián több évig jártam pazihológushoz.

2018. febr. 17. 00:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:

Nem, ez nem hipochondria. A hipochonder retteg a betegségektől, nem akar beteg lenni.

Amiről te beszélsz, az a Münchhausen-szindróma. Pszichiáterre tartozik a kezelése.

2018. febr. 18. 16:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim válasza:
Szia én 17 éves autista lány vagyok háát én már ez miatt a poklok poklát megjártam én szerelmes voltam a koronavirusban és pont akkor volt egy tüdőrákos sógornője anyukámnak és ő is koronavirusos lett és féltékeny voltam rá hogy ő elkapta aztán azt hittük hogy anyukám is elkapta és karanténban kerültünk bezártság érzetem lett állandóan kiszöktem a karanténbol és akkoriban túlsúlyos voltam és csontsovány akartam lenni és anyukám akkoriban pontosan csontsovány volt nagyon és irigy voltam rá de a végén kiderült hogy csak vérszegény és én is az akartam lenni és imátkoztam az istenhez hogy vérszegény lehessek és az lettem de ne akarj beteg lenni neked azt ajánlom hogy menj el pszichologushoz mert ez nem állapot lehet hogy skizoeffektiv zdvarod van mint én nekem és próbáld meg ezt a betegség dolgot elfelejteni hidd el sokkalta jobb lesz az életed járj el dolgozni vásárolj magadnak új ruhákat meg barátkozz a suliban ismerj meg új embereket szerez kiscicát és ültess virágokat a kertedben remélem hogy tudtam segiteni
okt. 21. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!