Boldogtalan vagyok. Állandóan csak a múltban akarok élni. Mit tegyek ez ellen?
Végülis igaz.Magányosan,céltalanul,barátok,barátnő nélkül bolyongok az életben.Nem tudok magammal mit kezdeni,úgy érzem rosszul választottam.Ezért visszasírom a nyugodt gyerekkort,önfeledt boldogságát.
Magam se tudom,hova mentem volna.Talán az NKE KTK-ra.De apám is nagyon ellenezte az ilyen irányú vágyaimat.Mindig azt mondogatta,hogy hülye vagyok én az egyetemhez,nem találok ezzel munkát,menjek fizikai munkásnak,ő nem fizeti az albérletet.Igaz,van kolesz de ne zavarja.Amikor mondtam,hogy fősulira kéne mennem,akkor is teljesen meglepődött,hogy én hogy képzelem,hogy oda megyek.Meg mondogatta,hogy az xy kitűnő tanuló volt és mégsem bírja az egyetemet.Meg,hogy nekem mem kell diploma,menjek fizikai munkásnak.Meg igazából nem is tudtam,hogy mit akarok,nem voltam biztos benne,hogy ezt akarom.Végül nem is jelentkeztem sehova.De megbántam.Most végtelenül csalódott vagyok.Azt hittem,hogy ha megszabadulok a régi osztályomtól,akkor jó lesz minden.Már 9. óta ezt vártam.De csak rosszabb lett
Amúgy összesen 370 pontom lenne nyelvvizsgával.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!