Van e kiút? Remény a változásta?

Elég bonyolult szitu.

Ha igazán akarod, és törekszel rá tudatosan akkor apránként lehet változni.

De az elmondottak alapján sajnos egy nagyon hosszú fejlődési út áll még előtted.

Ideális esetben is 10 év, mire alap dolgokat ki tudsz nőni, mert kb most itt vagy, az alapoknál.

Ez egyébként nem a te hibád elsősorban, mindannyiunk fejlődése a környezetünktől függ leginkább, főleg gyerek és kamaszkorban ahol ezeket az alapokat kéne elsajátítani, de utána is nagyban függünk a környezetünktől (pl motiváció).

Ezernyi zsákutcát kell még megjárnod, így nagyon okos dolgokat nem lehet írni.

Néha próbáld meg magad és a dolgaid egy külső ember szemével felmérni, kielemezni, esetleg felülbírálni.

Törekedj tudatosságra, döntsd el mit szeretnél, tűzz ki célokat.

Nem baj ha ezek eleinte csak apróságok, ha már kapsz sikerélményt, az hozzájárul a későbbi nagyobb dolgokhoz.

Legyél elszánt és kitartó, de rugalmas is.

Ha rájönnél, hogy amibe fogtál hülyeség, hagyd ott.

Ne menekülj bele a végletekig valamibe a félelmeid által vezérelve.

Ne félj változtatni, de sosem túl sokat.

Sok-sok kudarcélmény fog még érni, de egyikkből se vonj le kizárólagos tanulságokat.

Mint pl barátnőd, vagy egy másik ember véleménye.

Minden ember a saját képességeinek tükrében fog téged véleményezni, így nem szabad azt hinned, hogy egy másik ember véleménye kizárólagos igazság lenne rádnézve.

Ennyit tudtam segíteni, a többi igazából rajtad múlik, sok sikert.

Ja és még valami.

Nekem is vannak illetve voltak önértékelési problémáim, mert alap képességeim hiányoznak, amik egy csomó embernek megvannak.

Átbeszéltem ezt egy orvossal, aki megnyugtatott, hogy senki sem százas, mindenkinek vannak hiányosságai.

Én például a vezetéssel, a nyelvtanulással, és összetett szövegek értelmezésével állok hadilábon.

Ellenben sok jó képességem és erősséggem van, ami meg másoknak nincs.

Nyílván most erre azt írnád, te nem tudsz esetedben ilyen erősségekről.

De tuti van valami, esetleg még nem fedezted fel.

De igazából amit mondani akartam, hogy önmagában az, hogy néhány alap dologra nem vagy képes, nem jelenti, hogy garantáltan korlátoltabb lennél az átlagnál.

Vagy ne érhetnél el nagy dolgokat.

Sok sikeres embernek vannak komoly hiányosságai, nem mondom, hogy semmi nem számít, de lelkibetegnek sem kell lenni miatta.

Nem csak a korlátaid, de a képességeid is meghatározhatnak téged.

De a sex is olyan dolog, hogy valakire ráhangolódsz és menni fog, összeszoktok. Nem szeretnék belemászni a sexuális életedbe de a lány is irányíthat, igazítgathat, hogy így jobb, így csináld, úgy jobb, úgy csináld hiszen meg kell tanulnod a testét. Szóval ez nem ilyen egyszerű, hogy te sz*r vagy és pont. Kell egy nyitott, okos, lány, akinek el tudod mondani, hogy ezzel küzdesz, ilyenkor ő kikerekedett szemekkel fog nézni és imádni fogja, hogy elmondtad neki, aztán segít is.

Én munka miatt kezdtem depressziós lenni, nagyon rosszul éreztem magam itthon, szülőkkel, erős költözési vággyal. Aztán egy barátom mondta, hogy járkálj olyan helyekre, amik érdekelnek, keress ingyenes eseményeket, ahol tudsz beszélgetni akár fiúkkal-lányokkal (elsősorban lányokkal természetesen) és érezzem jól magam. Aztán elmentem angol beszélgetős csoportban, meg public speaking csoportba és vezetett meditálásokra (mindegyik hetente egyszer), ott dumálgattam és sokkal jobban éreztem magam. Most már van melóm, szeretnék egyik nap kipróbálni egy jóga fajtát...

Neked is valami hasonlót ajánlok.. Biztosan van valami rock klub vagy koncert, kocsmát mondanám jónak.

Amúgy nem tudom mit dolgozol, de munka előtt-után idődtől függően próbálj meg olvasni, kultúrálódni, hobbit szerezni. Amit úgy gondolod, hogy tetszene vagy valaha tetszett, akkor próbáld ki. Ha tetszik, de nem érzel benne sikert, akkor is dicsérd meg magad, hogy sikerült (mondd magadban: hogy büszke vagyok magamra, ez jó). Aztán ezekből és a munkádból alakíts egy körülbelüli napirendet.

Példának okáért én reggel 5-kor felkelek -> fél óra meditáció -> fél-1 óra edzés -> fél-1 óra kaja meg fürdés. Bár nekem most szerencsém van, hogy csak fél órát kell utaznom.

Viszont pont az, hogyha nincsen napirendhez kötve a fekvés alvás nagyjából, akkor borul föl a cirkadiális ritmusod egyenes út egy olyan depresszióba, amikor félsz emberek közé menni, többet alszol, fáradt vagy. Előbb a magadra erőltetsz egy rendszerességet, már javítasz vele.

Egyébként milyen kudarcaid voltak, ha nem túl intim kérdés?

22F