Anyám állandóan beképzeli, hogy beteg vagyok. Mit csináljak?

Múltkor úgy álltam, hogy megfogtam a derekamat, erre elkezdi, hogy az xy lányának is fájt, most az ideggyógyászaton kezelik, neked is lehet az a gond.

Vagy ha kiszólom, hogy fáj a torkom, egyből elkezd kombinálni, hogy halálos beteg vagyok biztos. Meg kombinál, hogy mitől lehetek fáradt tuti vérszegény vagyok. Meg ha meghallja vagy meglátja, hogy éjszaka felkelltem wc-re, egyből megy, hogy tuti nem tudsz aludni, írnak neked gyógyszert.

Mi vagyok én kísérleti patkány? Teljesen tönkretesz a hülyeségeivel, pedig próbálim észhez téríteni hiába, néha rajtam is eluralkodik ez a mentalitás, amikor azt taglalta, hogy fel kellett volna öltözni, nem lennék beteg, emésztettem magamat napokig.

Félek is tőle, komolyan. Ilyenkor látszik a beszédén, hogy nincs magánál, én csak úgy hívom, "betegségkikészítés".

De bármit olvas betegségről, azt kitalálja, hogy én vagyok az, ez illik rám. Nem lehet élni mellette.