Mit tegyek? Forduljak pszichológushoz?

Sziasztok.

Remélem van olyan, aki tudna tanácsot adni.

Korábban volt már egy kérdésem ebben a témában, kérlek olvassátok el: https://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__mentalis-egeszseg__..

A márciusban kiírt kérdésem óta nem javult semmi. Nem járok pszichológushoz, mert egyszerűen nem tudtam beszélni a problémáimról. Viszont mostanában kezd egyre jobban elegem lenni. Elkezdtem a gimit, ami esküszöm jót tett, mert az előző osztály”közösség” szörnyű volt. Viszont továbbra is ugyanolyan rosszul vagyok. Nagyon-nagyon szorongok, egy csomó dolgot nem merek csinálni emiatt. A hangulatingadozásaim továbbra is fennállnak, jókedvből simán átmegyek világvége hangulatba egy perc alatt. Kedvem ugyanúgy nincs semmihez, ami javítana az állapotomon. Sokszor vannak öngyilkos gondolataim, de nem magamtól. Ilyenkor fojtogató érzésem lesz, és csak úgy tudok menekülni ha határozottan arra gondolok hogy “nem leszek öngyilkos”. Szerintem azért érintenek ezek ennyire rosszul mert régen egy nagyon pozitív személy voltam, és a hirtelen jövő sok kudarc könnyen a padlóra küldött. Hozzájárul ezekhez az is, hogy alacsony a vérnyomásom, szóval alapból fáradtabb vagyok. Enni nem nagyon eszem, mert nincs étvágyam. Alvás ugyanez. Néha délig alszom, néha semmit. Ilyenkor délután pótlom be az alvást... Emiatt az “élet”mód miatt heti minimum egyszer rámjön a migrén. És itt jönnek képbe a szüleim. Az előző kérdésemben is leírtam, hogy nem vesznek komolyan, és így hogy beszéljek nekik bármiről is? A gyógyszert, amit eddig fejfájásra szedtem nem veszik meg, mert függő leszek. Igyak helyette sok vizet, de az nem baj hogy 2l víz megivása után is hányingerem van ha felülök a szédüléstől, majd elmúlik... Ha arról beszélnék hogy szeretnék pszichológushoz járni akkor vagy visszavinnének az előzőhöz(amit nem akarok)vagy lexarnák. Mert ugye amit a gyerek akar az sosem jó. Mert az majd segít ha akarata ellenére kifaggatjuk a lányunkat, hiszen ő bízik bennünk. De könyörgöm, folyamatos lecseszés és bátyámhoz való hasonlítgatás(“olyan szorgalmasnak kéne lenned, mint ő”, “te miért vagy ilyen lusta”)után miért várják el hogy ledaráljam nekik az összes problémám, mikor egy szakembernek is csak nehezen megy? És az a baj hogy a szüleim nem komplett hvlyék, hanem mindketten jogászok. Az a baj, hogy én kitörnék ebből, mert igazából vannak barátaim, itthon nincs nagyon veszekedés, sportolok, de szerintem orvosi segítség nélkül nem megy. Ez egy ördögi kör...

Köszönöm annak aki elolvasta, és esetleg válaszol. A helyesírási hibákért bocsi, telefonról írtam. Boldog új évet egyébként!