Ez természetes reakció volt "védekezésként", vagy valóban valami bajom lehetett?

néhány évvel ezelőtt középsuli végén az addigi sok stressz, iskolai és otthoni problémák miatt néhány hónapot elég érdekesen nehezen éltem meg, konkrétan olyan volt mintha egy hatalmas közöny és érdektelenség ült volna ki rajtam folyamatosan. a gyakorlati helyi basztatásokra nem reagáltam, holott előtte mindent túlaggódtam és komolyan vettem (még meg is kérdezte egy srác hogy valami nyugtatót kezdtem szedni vagy mi?) konkrétan a szakmunkásvizsgára úgy mentem el hogy közöltem a szüleimmel vagy sikerülni fog vagy sem, minimális tudással odaállítottam ilyen minden mindegy alapon, alapvetően esetlenebb ügyetlenebb lettem mint átlagban, és olyan szinten feledékeny hogy konkrétan papírcetlikre kezdtem írkálni amit fontosnak éreztem hogy el ne felejtsem. egyszer emlékszem szüleimet hallottam hogy arról beszélnek "nem normális, valami baja van" szóval kívülről is feltűnhetett, és a nővérem is felajánlotta hogy összehoz egy pszichológus ismerősével. nem léptem semmit ezügyben, ahogy telt az idő megváltozott ez az állapot, és visszajött a kezdeti "alaptermészetem" de félve gondolok erre máig vissza hogy mégis ez mi volt, mert én is éreztem hogy itt nem oké valami