Beleszerettem a pszichológusomba. Volt valaki hasonló helyzetben? 27/N

Igen, rengetegen, de ez nem szerelem. Ez bálványozás. Hiszen mindig ott van, meghallgat téged, biztat... Mellette gondolom nem érzed azokat a problémákat, ami miatt felkerested.

Igen, rengetegen, ez egy természetes folyamat tud lenni. Csak fel kell ismerned, hogy ez nem igazi szerelem, hanem egy mellékterméke annak, amilyen pozícióban a pszichológus van, amit nyújt neked. Neki az a dolga, hogy egy támogató, elfogadó légkört teremtsen, értékítéletek nélkül forduljon feléd, az értékeidet kiemelje, megerősítsen, bátorítson, segítsen téged. Így könnyű idealizálni őt és azt hinni, hogy beleszerettél. Beszélj vele erről mindenképpen.

igen, igazat ír az 1-es, ez tipikus probléma - Jung ír erről. Sajnos ez egy olyan kötelék, kötődés, ragaszkodás, ami véget vethet a gyógyító tevékenységnek és nálad a gyógyulásnak.

Nem pszichológusba, másik orvosomba. Nagyon kellemetlen helyzet. Nem akarom, hogy észrevegye, pedig dehogynem :) De tudom, hogy az véget vetne az orvos-beteg kapcsolatnak is, abba meg belepusztulnék, ha nem mehetnék hozzá többet.

4-es: Azért jó, ha elmondja, mert így ezzel is kellene dolgozni. Hiszen nem mindenki lesz szerelmes a pszichológusába, ez nem a pszichológusból jön, hanem a kliensből. Így ez a saját munkája része lehet, hogy ezzel foglalkozzanak. Illetve így a pszichológus az etikai elveknek megfelelően át tudja irányítani egy másik kollégához, biztosítva a megfelelő ellátást, segítséget. Ha a kérdező csak szimplán nem jár hozzá többé, nem beszélik meg, akkor nem biztos, hogy egyedül megfelelő szakembert talál helyette, a pszichológus nem tudja továbbítani a fontos információkat az új szakemberhez, ráadásul érteni se fogja, miért lett hirtelen elég a kliens számára az ülésekből.