Egyedül vagyok teljesen, mit tehetek ez ellen?

Úgy érzem teljesen leépülök mentálisan attól,hogy egyedül vagyok folyamatosan. A szüleimmel a kapcsolatom nem túl fényes,ők el vannak a maguk világában,dolgoznak rengeteget,ha haza is megyek alig beszélnek hozzám és nem érdeklődnek.Ilyen sablon dolgokat kérdeznek meg maximum,de látom,hogy a válasz már nem érdekli. Ez mindig is ilyen volt,úgyhogy ezen változtatni nem tudok. Van két testvérem, az egyikik mindig utált,gyűlölködő volt velem és a mai életvitele olyan amivel képtelen vagyok azonosulni,kicsit romlott.De nagyon gyerekes szinten van egyébként is,így vele nem lehet értelmesen beszélgetni, nem látja reálisan a dolgokat és olyan véleménye van ami tlejesen abszurd és néha azt érzem szándékosan beszél ilyen hülyeségeket. A másik testvéremmel nagyon jól el tudok beszélgetni,de vele csak akkor tudok találkozni,ha mindketten éppen otthon vagyunk,ami nagyon ritka ,maximum havonta egyszer.

Van néhány barátom az egyetemről,de ezek olyan felszínes barátságok,mert nekik vannak régebbi igazi mély kapcsolataik így én maximum addig vagyok partner amíg az órák miatt egymás társaságára szorolunk.

Néha el tudok rángatni programozni egyik másik barátnőm,de nem lóghatok rajtuk örökké és ők is élik az életüket.

Amúgyis vannak szociális gondjaim,voltak társaságok akik beofgadtak volna,de én amikor nagyobb társaságban vagyok leblokkolok,nem tudok mit mondani nekik és szorongok is,hogy nehogy valami butaságot mondjak.Nehéz elngedni magam,ezért olyankor mindig ittam annak meg nem volt sose jó vége,úgyhogy inkább kerültem ezeket az eseményeket. Ez biztos azért van,mert kisgyerekként nem szocializáltak a többi gyerekkel,így mindig kívülállónak éreztem magam,soha nem értettem meg magam a korosztályommal igazán.

Ezaz egyedüllét leamortizál, folyton álmos vagyok és erőtlen,pedig semmi dolgom a világon.Komolyan mindenféle betegség megtámad,elromlott a pajzsmirigyem,pcos-t kaptam és folyton fáj a fejem,az immunrendszerem nagyon rossz állapotban van. Edzeni sincs más semmi motivációm,így sokat fekszem otthon,nasizok,a legkisebb séta is kikészít,mert olyan lusta lettem. (normális a testalkatom,inkább vékony)

Mivel tudnám a helyzetemet jobbá tenni?

20-on éves lány