Mennyire problémás ha foglalkoztat az öngyilkosság?

Nézzél videókat, akik élő közvetitesben lettek öngyilkosok.....

Érfelvágason, fejbelövesen át, az akasztásig minden van....

Miért azt mondtad erdwekel.... öngyilkosság nem ám szivárvány kaki, amit az eccarvú kakált ki... bizony szenvedés és fájdalommal is járhat és csúnya dolgokat hagy hatra a szereteidnek....

Ezt is vedd számításba, amikor ezen gondolkozol.

Én néhány hónapja nagyon depressziós vagyok és megpróbáltam ma a vonat elé ugrást, de butaságnak hangozhat olyan fura dolog történt, amit még én se fogtam fel, annyit meg nem ittam, hogy kiessen egy csomó idő és a síneken is feküdtem/táncoltam, mire jött a mozdony. Mind ez elhagyatott helyszínen volt messze az állomástól, ahol egyenes volt a szakasz. Tutira kiugrottam elé, kimentem, elszántam magam és ott voltam. Az eset óta félek a kamionoktól is és gyakran reszketek. Valami ott történt és mióta délután hazajöttem úgy érzem, mintha komolyan nem lennék egyedül. Ezt másutt is leírtam, de kb másfél óra volt kifelé az út. Arra is emlékszem, hogy hazatelefonáltam előtte (később megyek haza). Nem sokra rá megint a síneken táncoltam, eltelt vagy három óra hossza! Nem merem lehunyni a szemem. Több, mint 3 óra volt, mert a 11:05-ös járatra emlékszem és a vissza úton folyamatosan a sínen mentem, de furcsa módon nem jött egy vonat se, pedig az a szakasz vonat által sokszor járt! Ez nem horror sztori és napszúrásom se van. Történt valami, amitől nagyon megijedtem. Otthon úgy köszöntem el reggel apámtól, hogy bebizonyítom neki bátorságom (nem mondtam el öngyilkossági célom), de történt valami odakinn, amitől komolyan jobban félek, mint bármi mástól és istenemre mondom iszonyatos dolog lehetett olyan, amire biztos nem akarok emlékezni.

Én azt mondom, hogy egyenlőre felhagyok ezzel az öngyilkos gondolatvilággal és megint keresem a munkát! Nem olyan, mint a mesékben, hogy lúdbőrzik a háta az embernek, hanem mintha egy másik ember állna mögöttem mindig. Lehet, hogy a depresszió paranoiába csapott át, de az időkiesés nagyon is valós volt! Ilyet soha nem éltem át és mikor jöttem vissza olyan volt, mintha a semmiben sétálnék, hiába láttam a síneket és a tájat egy időre semmi mozgást nem láttam jó hosszú szakaszon és ijesztően néma csend volt. Odahaza csak annyit meséltem, hogy szép helyen túráztam ott, ahol ritkán jár az ember.

Szia Kérdező.

Nos ez problémás kétségtelenül az.Minden egyénnek megfordult már a fejében ez a dolog ezért vagy azért de megfordult és sajnos van akin erőt is vett... Nekem is volt ilyen időszakom.De gondolj arra hogy Jézus mennyit szenvedett a Kereszten és Önként választotta a Halált hogy akik elfogadják őt Megváltójuknak azok üdvözüljenek.

Nem könnyű az Élet az Biztos.De mindig van valami ami reményt ad ha hiszel nem igaz?:D Ha gondolod szivesen beszéllek erről Veled privátban.A sok alpári bunkó megjegyzésekre meg nem kell odafigyelned és ennyi az annyi:D