Mégis hogyan kell az emberekkel beszélgetni?

Élőben (+ telefonon is): izgulok. Egyszerűen annyira stresszes nekem minden beszélgetés, hogy nem is tudom élvezni, sőt nem is tudom csinálni. Hosszabb mondatoknál összeszorul a torkom/elmegy a hangom, elkezdek remegni, rövidebbeknél pedig minden szavam hazugság, mert minél rövidebben és egyszerűbben akarok válaszolni, totál hidegen hagy, hogy mit mondok, csak legyen már vége. Ezáltal sokszor olyan hülyeségeket és logikátlan, ellentmondásos dolgokat hordok össze, hogy tuti retardáltnak gondolnak az emberek.

Interneten: túlságosan megnyílok és túl hamar + hirtelen akarok mindent, ezáltal, ha 15 perc beszélgetés után nem érzem azt, hogy elválaszthatatlan lelkitársak lettünk az illetővel, akkor nem is folytatom tovább, bármennyire is szimpatikus volt a partner. Ha esetleg ráveszem magam, hogy 15 perc után mégis maradjak, akkor sem jutok sokkal tovább. Max 1-2 nap intenzív beszélgetés után megunom az illetőt, vagy elijesztem a túlzott közeledésemmel.

Mit tegyek?

17/F

Egyetlenegy barátom van, akivel felszabadultan régebb óta tudok beszélgetni (osztálytársam), de az a beszélgetés olyan szinten pihentagyú dolog, hogy minden második mondatnak nincs is értelme és nem is vicces, viszont mi ketten nevetünk rajta. Tehát nem mondanám egészséges beszélgetésnek.