Mi a bajom? Non-stop kényszeres gondolatok, folyamatos álmodozás ellen mi a halált lehet tenni?

BÁR a kérdés megáll önmagában és nem lenne szükséges leírás, azért légyszíves olvasd el ha tudod. Kisebb összefoglaló azért van a végén.

Ha azt mondom, hogy a nap 17 órájában (merthogy a többiben alszok) kényszeresen álmodozok és gondolkodok egy bizonyos témával kapcsolatban, akkor sem túlzok.

Már nem is tudom, már mióta egy teljesen kitalált, életszerűen részletes "párhuzamos univerzum" veszi el kb 80%-át a napjaimnak. Még csak nem is létezem én abban a világban, a "főszereplő" (aki azért hajaz rám, már csak olyan értelmekben is, hogy milyen szeretnék ÉN lenni; tőlem ellentétes nemű emberről van szó) egy teljesen általam kitalált személy. -Triviálisnak tűnhetnek ezek az információk, próbálom is rövidre fogni, de fontosak a kérdésem megértéséhez.-

Erről a személyről és főleg párkapcsolati konfliktusairól, baráti köréről, családi hátteréről szoktam "álmodozni", gondolkodni. Ez szerintem így magában nem lenne hatalmas probléma, mert önmagában megnyugtat, szórakoztat és leköt az egész, a probléma nekem ott kezdődik, hogy ezzel, a magánéletemben lévő embereket, elintézni valókat, meg úgy mindenféle dolgot at. teljesen hanyagolom.

Vannak szituációk ebben a képzelt univerzumban, amik órákon, napokon, heteken,keresztül újra meg újra, akaratom ellenére is lejátszódnak ;minimális változással.

Járok 3 hetente pszichológushoz (nem ez miatt), de nem igazán érdekelte a dolog, vagy legalább is nem fogta fel, mennyire visszafog engem ez az egész. Lefekszem aludni éjjel 1 körül és fél ötig forgolódom, mert képtelen vagyok abbahagyni a gondolkodást.

*TL;DR*

Zavar, hogy képtelen vagyok az igaz világban élni, de ötletem sincs, hogyan állíthatnám meg kényszeres gondolatokat. Bárkinek, akinek bármi ötlete van, az legyen szíves valami ajánlani.