Érzelmileg emlékezni mentális betegség, vagy személyiségtípus?

"Van, aki amikor visszaemlékezik akár 2-5-10 évvel ezelőtti dolgokra, érzelmileg újraéli azokat."

Igen, például én. Mennyi, kb. 1-2 hete mentem vissza (gondolatban) a gyerekkoromba, oda, abba a parkba, és az egész környékre ahol játszottam, ahol felnőttem, felidéztem, hogy milyen jó is volt akkoriban. Mára már ezeket az emlékeket a sárba tiporták és meggyalázták, sokan.

Attól függ. Nálam is ugyanez van, csak az akaratomon kívűl emlékezem vissza.

Sok traumatizáló élmény volt gyerekkoromban, ezért 1-2 év kiesett az emlékezetemből. Néha "visszakapom" az emlékképeket, és akkor szokott ez történni. Többnyire ez annyiból áll, hogy vagy megvernek, vagy bántalmaznak. Olyan érzés mintha újra átélném az akkori történéseket. Az érzelmeket is újraélem, mint harag, gyűlölet, bánat, kétségbeesés.

Egyszer, egy pillanatra azt éreztem mintha megint égne az arcom a veréstől.

Nem tudom, hogy másnál mit jelent-e ez, nálam abszolút pszichés betegséget.

Nagyon sok ember emlékszik vissza egy régen történt eseményre. Sokuk a visszaemlékezés után feszült, ingerült volt. Dühöt, és gyűlöletet éreztek azért, mert nem tudták feldolgozni és lezárni a múlt sérelmeit. Amíg haragot, dühöt és gyűlöletet érzel egy régen történt dolog miatt az annyit tesz, hogy sok év után se tudtál túllépni rajta.

Másik részről személyiségi vonás lehet, szerintem.

15/L

Én is visszamegyek kedvenc régi helyeimre, és jól érzem magam. De nem értem, amit a végére odaírtál:

"Mára már ezeket az emlékeket a sárba tiporták és meggyalázták, sokan."

Hát ki tud még rajtad kívül arról, hogy visszaemlékszel jó régi dolgokra?