Vannak pszichiáterek (nem kezdők), akik félrediagnosztizálják a beteget, más betegség jelzőjével illetik, mint amilyen valójában van neki?

Nyilván vannak, ők is csak emberek, ráadásul a pszichiátria lényegesen bonyolultabb annál, mint hogy van-e törött karod vagy nincs.

Gyakori pl. hogy kezdődő skizofréniát depresszióként kezelnek, mert az első időkben a tünetek gyakorlatilag megegyezhetnek.

Muníciót akarsz a pszichiátered gyűlöléséhez? Inkább válts orvost, ha ennyire nem bízol benne.

Amúgy "félrediagnosztizálni" igen könnyű a pszichiátriai betegségeket, ugyanis sok diagnózis hosszmetszeti megfigyelés alapján állítható fel, vagyis 5-6 vagy akár 10 éven keresztül figyelik a beteget, mire kiderül, mi is a baja. Persze tudom, hogy itt a GyIK-en mindenki expert pszichiáter és pontosan tud mindent, de ember legyen a talpán, aki egy agitált, levert hangulatú emberről megmondja pár hét alatt, hogy az egy major depresszió, egy bipoláris zavar vagy egy szkizofrénia prodromája, esetleg valamilyen személyiségzavar árnyalja-e a képet.

A pszichiáter meg se hallja, hogy neked mi is a problémád! Már akkor eldöntötte hogy mi is a te betegséged, mikor még ki sem nyitottad a szád. Sőt már az ajtón mikor belépsz, már tudja rólad hogy egy naiv bunkó vagy. A pszichiáter azért ül ott a számítógépe mögött, hogy a pénzedet elvegye, és egyáltalán nem azért, hogy téged segítsen leküzdeni a félelmeidet. Kapsz tőle valami bogyót, ami tompítja az agyad, és már is jobban érzed magad.

A következő alkalommal azt figyeli, hogy hogyan reagálsz a változásokra. Ha nem butultál el eléggé akkor erősebb gyógyszerrel próbálkozik.

Aztán néhányan a páciensei közül akiknek sikerült túltenniük magukat az Őket ért kudarcokon, szinte istent csinálnak belőle. Ezt hallja meg az új páciens, akit szintén fejős tehénnek néz. Azt nem hallhatja, hogy a páciensek zöme nem tud eredményt mondani, mert azok betegek, és senki nem figyel rájuk, hogy mit is mondanak.

Egy skizofrénnek diagnosztizált alak, aki felvilágosít a valóságról.

A harmadik válaszolónak a hozzászólását a férjem nevében kikérem magamnak!

Mondom akkor azt, amit ő szokott a gyűlölködésre: Próbáljanak meg gyógyszerek nélkül, hibák nélkül ilyen túlterheltség mellett dolgozni, úgy, hogy felelősséget is kell vállalnod. Az első óra után zokogva rohannál ki, te idióta.

Szóval... Igen, van. A pszichiátriában nagyon sokszor sokkal árnyaltabb a kép, ezért kell és szokás a komolyabb problémákat hosszabb időn át, több ülésben vizsgálni. De mindezek mellett is természetesen fordulnak elő hibák. A terület túlterheltsége miatt különösen sok. Ugye az is problémás, hogy elvileg nagyon fontos diagnosztikus értékű dolgot a pszichiáter nem kap meg, csorbítva kap meg mind a beteg, mind a hozzátartozók részéről. Az is probléma, hogy a túlterheltség, a gyakori kudarcélmény miatt a pszichiáterek könnyen fásulnak bele a munkájukba.

Mert ugye itt is kering egy tévhit... Hogy a pszichiátria azt vallja, hogy vissza képes hozni az embereket teljesen. Kétségtelen, hogy nagyon jelentős sikereket lehet elérni, de komolyabb problémáknál az elsődleges cél a hanyatlás megakadályozása, lelassítása. Ez pedig sok esetben a beteg és a hozzátartozók (szinte mindig tévhiteken alapuló) ellenállása miatt nem történik meg megfelelően.

A nem létező felelősségre mindent rá lehet fogni! Max az adóhivatalnak tartozik némi felelősséggel! A főnöke nem vonhatja felelősségre és a meggárgyult páciensei sem.

Nekem már szövegelhetsz amit akarsz, de ez nem változtat a rideg valóságon! A beteg a pénzéért semmit nem kap!

Egy diagnosztizált beteg, aki megmondja a valóságot!

Mert ugye itt is kering egy tévhit... Hogy a pszichiátria azt vallja, hogy vissza képes hozni az embereket teljesen. "Kétségtelen, hogy nagyon jelentős sikereket lehet elérni, de komolyabb problémáknál az elsődleges cél a hanyatlás megakadályozása, lelassítása. Ez pedig sok esetben a beteg és a hozzátartozók (szinte mindig tévhiteken alapuló) ellenállása miatt nem történik meg megfelelően."

Nem kéne ilyen nyíltan kertelni, és a felelősséget áthárítani másra! Amiről te beszélsz az a szakember hozzá nem értése! Az nem is lehet szakember, aki a saját szerszámait, eszközeit nem képes megcsinálni!

Egy félrediagnosztizált tag, aki megmondja az igazat!

vannak ... de még mennyire.

nézd, a pszichiátert abszolút nem érdekli mi a bajod. olyan diagnózist fogsz kapni, ami éppen akkor megfelel a szakrendelő vagy osztály anyagi helyzetének vagy amelyik gyógyszer után a legjobb %-ot kapja a pszichiáter.

Én mindig mondom h a probléma igazából csak ott kezdődik, amikor valaki pszichiáterhez fordul, és nem valódi szakemberhez (pl klinikai szakpszichológushoz). sikerek pedig nem igazán vannak, max begyógyszerezett agyhalottak, akik szerencsétlenek már azt se tudják, kicsodák és persze istenítik a pszichiáterüket, amiért nem tudnak magukról, így a bajukról se.

Ismerem a területet, nem a levegőbe beszélek, sajnos borzalmas a mai magyar helyzet, sok minden meghatározza a diagnózist, de ezek közül a legkisebb jelentősége pont a páciensnek van. A címkéik meg annyira "rugalmasak" h tulképpen bármikor bárkire rá lehet húzni nagyjából akármelyiket. lehetsz skizofrén is, de ha jövő héten már inkább az a jobb az osztálynak, akkor majd bipoláris leszel, stb.

Nagyon leegyszersített példát mondok, aztán dönts eel mindenki:

Egy pszich osztály kb kéthetes "kezelésért" kap az OEP-től 300 ezret, ha közepes stádiumú depressziót állapít meg. Viszont ha súlyos fokút, akkor 700 ezret.

Ezek után találjátok ki, melyikben érdekeltek ... És akkor a gyógyszercégek aljasságairól még nem is esett szó, ahogy arról se h borítékért akár te is kérhetsz X diagnózist, ha vmihez éppen az kell neked. Vicces egy banda a pszichiátria, messze kerülni kell őket, nem tudok jobbat.