Bipoláris vagyok, és az erre kapott gyógyszerem nem tudom kiváltani hónapok óta pénzhiány miatt. Ezt ma ismét elmondtam az orvosomnak s csak annyit mondott Pedig szedni kéne. Aztis mondtam, hogy öngyilkossági gondolataim vannak. Ilyenkor mi a teendő?

Szüleim sajnos már elhunytak. Egyetemet fejezem be remélhetőleg idén. Barátaim szerint gyógyszer nélkül kellene élnem, igaz ők látják mikor pörgök vagy vagyok a mélyben és megértik. Kölcsön kérni csak végső esetben fogok, amikor már tényleg úgy érzem, hogy be kellene vennem. Sose kértem eddig senkitől. Több gyógyszert is kipróbáltam, így jelenleg van 1 doboz depakine chrono nevű, ami nem használt még előző évben. Esetleg kezdjem el ezt szedni?

Köszönöm a válaszaitokat. Holnap remélem jobban fogom magam érezni. Engem nagyon zavar, hogy ilyen esetben, amikor mondom is, hogy úgy érzem, hogy magamra vagyok veszélyes, akkor nem ad 1 dobozzal. Pedig ha bajon lesz, akkor már nem tudom neki utólag közölni: hogy pedig én előre szóltam. Olyan, mintha nem érne semmit ez a mókuskerék. Elmegyünk, felírják a gyógyszert és viszlát. Az, hogy utána mi történik, az más kérdés, "mosom kezeit" kategória. Próbálom megoldani péntekig a dolgot, hogy kölcsön kérek, de hó végén még ez is nehéz. Aztán ha nem megy, akkor kénytelen leszek feketén beszerezni, vagy valami olyat, amitől ismét tele leszek energiával. Legyen ez legális, illegális nem érdekel. De nem akarok tovább zuhanni. Mindig megtapasztalom, hogy mikor azt hinném, hogy nincs lejebb, akkor kiderül, hogy van. Viszont ha nem recept útján kapom meg a gyógyszert, hanem pl. netről, vagy kimegyek valamelyik piacra, ahol a megélhetés miatt árulják az öregek a gyógyszereiket, akkor is már bűnöző leszek. Kaptam 2 xanax receptet, azzal kell túlélnem.