Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Miért van ez? Valami gond van...

Miért van ez? Valami gond van velem? (Bővebben lent)

Figyelt kérdés

Sziasztok... 13 éves lány vagyok. Az egész nem olyan régen kezdődött. Most második éve járok az új sulimba. Tavaly minden simán ment, új barátokat szereztem, meg minden, nem foglalkoztam mással, mondhatni önmagam voltam. De idén, ez nagyon megváltozott. Minden reggel gyomorgörccsel járok iskolába hogy mi lesz... Állandóan azon aggódom hogy ki e fognak nevetni, hogy mit fognak rolam gondolni, hogy le-e égetem magam, sőt sokszor azt is hiszem, akkor is, amikor tudom hogy nem igaz. Akár akkor is szörnyen felek és szorongok, hogyha csak a tablahoz kell kimennem hogy felirjak valamit. Ha valakik valamiről sugdolognak, vagy röhögnek, mindig úgy érzem, rolam van szó, meg akkor is, ha nincs erre okom. De ez az egész mar nagyon durva... mostanában már azt is előre elterveztem magamban hogy mit fogok csinálni a szünetekben, hogyan mulatom el az időt, mert elképesztően felek es szorongok, és szerintem ez már beteges... ráadásul az onbizalmam is nagyon nagyon kicsi, pedig nem régen meg nem volt az. Eddig mindig is azt hittem hogy csak az osztálytársaim miatt lett ez, ugyanis rengeteget bántottak meg minden, de így belegondolva nem hinnem, ugyanis szerintem tavaly ugyanez volt, csak valahogy nem bántott ez ennyire/nem figyeltem ra nagyon. Ha már ott tartunk, a fiúk állandóan piszkalnak meg csufolnak... most a vezetéknevem miatt csúfolnak, ami tudom hogy már szánalmas es nevetséges, ugyanis nincs a nevemen semmilyen fura, egy férfinév, de minden szünetben ez megy... Egy ideig deszkának/gerendának is hívtak, (holott nem vagyok sovány és nem is vagyok teljesen lapos, nem értem) de azt már nem bírtam és szóltam az ofőnek, ekkor abbahagyták. Ami a lányokat illeti rengeteget pletykalnak/tak rolam, hazugságokat is, ami szinten rosszul esett. De a legrosszabb ezek közül egy fiú, aki régen ugyanoda járt suliba ahova én. Már ott is állandóan bántott, de mivel kevesen voltunk egy osztályba ráadásul nem annyira szerettek ot, ez nem számított. Viszont akkor, amikor o is átjött ebbe a suliba, totál ramtapadt, mert en voltam az egyetlen akit ismert... bezzeg egy kis idő múlva amikor barátokat szerzett, állandóan bánt kissé nevetséges módon is. Butaságokat, hazugságokat terjeszt, csufol, ha valami történt az osztályban, rögtön azt mondja hogy "a xy volt", ami butaság, tudom, de annak a nevet szoktak mondani, aki a legnépszerűbbtelen/csúnyább/nem tudom. Rengetegszer leri***coztak már pedig még nem is volt pasim, nem is öltözök úgy.

Tudom kicsit eltértem a lényegtől, de leírtam az esetleges kiváltó okokat is. Egyébként minden nap sírok, nagyon nagyon szomorú szoktam lenni, állandóan fáj a hasam, szorongok, mint ahogy már mondtam. Ami meg nagyon furcsa az az állandó hangulatingadozásom, meg gyakran elképesztően agresszív és bunkó vagyok azokkal az emberekkel, akiket nagyon SZERETEK. Például a nagyimmal vagy az anyukámmal. Ez is új nálam, és olyanokor nem tudom mi van velem, soha nem bántottak, persze rögtön gyötör a lelkiismeret-furdalás... Máskor meg hirtelen nagyon feldobodok hogy hulyesegeket csinálok amiket normális ember nem.

Lehetséges hogy nem irtam le jól/nem irtam le mindent, és ugy tűnik csak egy átlagos tini vagyok aki éppen hisztizik, de szerintem ez már nem számítható az átlagos kategóriába. A barátaim szerint is nagyon megváltoztam... Most éppen péntek délután van, de máris attól felek hogy mi lesz a suliban, vagy az osztálykiránduláson, ami pedig csak sokkal később lesz. Gyakran ha kérdeznek tőlem valamit már hirtelen kisebb pánik jön rám, de ez leginkább akkor, ha valamit beszólnak nekem. Egy normális ember vagy ignorálja ezt, vagy visszaszól, vagy akármi, de nálam mindegy, hogy hányszor játszom el magamban, mit fogok csinálni, mindig csak ez a furcsa szorító érzés jön rám, ami nem hasonlítható semmihez. Képtelen vagyok ezt az egészet más nézőpontból nézni, lehet néha sikerül is vagy 5 percig...

Nagyon felek hogy komoly bajok vannak velem, lehetséges a szorongás, esetleg a szociális fóbia? :(

Köszönöm azoknak akik végigolvasták ezt a kisebb regényt, válasz autókat köszönöm, még arra lennek kiváncsi hogy volt/van e valaki más így?

Ja, és elnézést az ékezet hibákért, mobilom írok és néha lusta voltam kiírni mindent.



2017. máj. 19. 15:09
 1/2 anonim ***** válasza:

Dúl benned sok minden. Érdemes lenne mindezt elmondani a szüleidnek, és felkeresni egy terapeutát.


Az ugyanis nem normális, ahogy veled bánnak: ez bully, sok helyen bűncselekmény.


Kérlek, mutasd meg, amit leírtál anyukádnak!

2017. máj. 19. 15:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 A kérdező kommentje:
Köszönöm a választ. Persze általában elmondom az ilyeneket az anyukámnak, és ő szokott is beszélni az osztályfonokkel, ilyenkor 2 napig nincs semmi, de azért nem szoktam ennyire drasztikusan elmesélni mert neki is rengeteg gondja van mostanában.
2017. máj. 19. 15:29

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!