Hogyan szedjem össze magam?

1) először is, nyugodj meg ( ha kell kérj a patikában homeós nyugtatót vagy teakeveréket)

2) ha nem eszel akkor még annyira se fogsz tudni tanulni, mint most (a koncentráláshoz energia kell)...igyál sokat és egyél tanulás közben szőlőcukrot

3) járj el futni valami barátnőddel, a mozgás élénkíti az agyad :)

4) kérj meg valakit, hogy segítsen tanulni - lehetőleg valakit, aki ért hozzá - esetleg magántanár (diákmunkából fizesd, mert akkor tényleg megdolgozol érte és az segíteni fog a tanulásban is, ha így gondolsz rá)

5)tűzz ki magad elé egy célt (ha sikerül megveszem magamnak ezt a klassz cipőt)

6)kérd meg a tanárodat, hogy ajánljon példákat a matek feladatgyűjteményből, amiket megcsinálsz majd

7)keress megoldott példákat a neten és nézd át őket

Szia!

Szerintem első lépésként mindenképp az a legjobb, hogy felismerted a problémát. Őszintén szólva én is hasonló helyzetben vagyok. Egyetemre járok, és hát meg kell hagyni nem könnyű. Persze ezt én is tudtam, de azért mégis más ha az embernek szembesülnie kell vele. Azzal, hogy gyakran az sem elég ha megteszel mindent. Megbuktál matekból.. hát istenem... én annak idején körülbelül az 5. osztályig a 2es alsó határán egyensúlyoztam. Majd 6., 7., stb osztály után egyre jöttem fel...Megjegyzem nem csak matekból voltam rossz. a 8.os felvételit a gimnáziumba nagyon elszúrtam. Sehová sem vettek fel, pedig addigra már nagyon is jók voltak a jegyeim... de ez már nem is számít. A szüleim a hátam mögött betettek egy nagyon jó gimnáziumba. Természetesen a csalásra rájöttem, és rettenetesen viseltem. Hiszen már rögtön az élet első igazi próbáján elbuktam. De aztán belegondoltam, hogy ha már egyszer adódott a lehetőség, mégse hagyjam veszni, és szerencsére a barátok is segítettek. Azóta "felnőttem" gimiben utolsó években 5ös voltam matekból, és le is érettségiztem 5-re! Sőt mi több, egy álom vált valóra, mikor felvettek az ELTE Biológia szakára. Ebben a félévben van utoljára matekom, szerintem el tudod hinni mennyire örülök neki.Itt nagyon nehéz, én is küzdök a tanulással, pláne hogy sosem voltam az a személy aki csak úgy leül és minden megy neki. De tudom hogy ez az álmom. És nem a szüleimért teszem, meg nem is másért, hanem magamért.Összeszedni magad a világon a legnehezebb, és néha könnyebb is azt mondani hogy nem is érdekel az egész, csak mindenki hagyjon békén...De hát mind tudjuk hogy ez nem így van...Én nem tudnék a tükörbe nézni hogy ha feladnám. Manapság semmit sem adnak ingyen, mindenért küzdeni kell. De hát nem ez a szép a világban? Hogy minden nap szembe nézhetsz valamivel? Valami újjal? Hogy kövesd az álmaidat.ÉS a szórakozás is nagyon fontos, de tudni kell megtartani az egyensúlyt. A sport pl igen, szerintem is jó ötlet. Segít a koncentrálásban, mert ha egy kemény sportos óra után haza mész, büszke leszel magadra, és határozottabb is leszel. Igazából vannak praktikák hogy miket tehetsz, de szerintem az a legfontosabb hogy rájöjj, felesleges már a múlttal foglalkozni . Ami volt elmúlt. És azt hiszem a szüleidnek pedig ha nehezedre esik elmondani hogy megbántad, talán egyszerűbb ha csak azt látják hogy tényleg akarod azt a bizonyos változást. Sajnálom hogy ennyit írtam, kicsit hosszúra sikeredett. De jelenleg én is kissé küzdök magammal. Talán nekem is jót tesz hogy másnak próbálok segíteni. Mellesleg az hogy most gondjaid vannak, nem jelenti feltétlenül azt hogy később is lesznek gondjaid. Ellenben harcedzettebb leszel hogy úgy mondjam. Ha máskor is szembe kerülsz ilyennel, már tudni fogod hogy kezeld.És ne feledd, ma már abban a világban élünk, mikor minden megismételhető. Megbuktál egyszer? Akár még egyszer is megteheted!:D:D:D Fel a fejjel! Én alig várom hogy mondjuk 10 év múlva az Amazonas őserdeiben kutassak. Nem sok rá az esélyem.. de miért ne?! Miért ne sikerülhetne? Csak tarts ki! :):)

Szia!

Én gimis harmadikban voltam így, jött az első nagy szerelem, megbolondulás...aztán év végén vagy mindenből 2-re átmegyek...de akkor hogy kerülök be fősuliba...inkább megkértem a tanáraimat, hogy buktassanak meg 10 tárgyból...szégyeltem mint állat, új osztály stb...4-5 re felhoztam magam 3-ra és negyedikre majd 4.5-tre érettségiztem, és BGF-re járok,,,aki meg 2 sel átment anno és nevetett, hogy megbuktam, ma semmit nem csinál és anyuci tartja el..én párommal vagyok, sulizok, férjhez mentem és babámat várok...boldog vagyok, amíg ő boldogtalan!!!

Volt valami hasonló sztorim, de nem egészen bukás. Viszont szerintem rémtörténeteket nem akarsz hallani.

Ugye lesz különtanárod a szünetben? Elsősorban magadnak kell bizonyítanod.