Pszichológushoz akarok menni?!

Tudom, hogy rengeteg ilyen kérdés van fenn az oldalon, de úgy döntöttem még is kiírom.

Az a lényeg, hogy anya mostanában egyre több ilyen "szociális programot" szervez be(moziba menni másik családdal, felnőtt házibuliba menni ahol vannak közel velem egyidősek). Én meg utálok kimozdulni itthonról. Suliba szeretek menni csak azt utálom amikor éppen nem tanítanak. Száz szónak is egy a vége, szociális zavarral küzdök, általános iskolás korom óta. Évek óta szeretnék már ezzel kezdeni valamit, de nem merek szólni anyának és nem azért mert nem értene meg(mert tudom, hogy megértene és mindenben segítene),hanem mert már annyi minden van már a "számlámra" írva. Anya tudja,hogy eléggé introvertált vagyok, másoknak is úgy jellemez,hogy "magának való". Igazából általános iskolámban volt egy nagyobb traumám,hogy kirekesztettek.Szánalmasnak találtam a történteket ezért nem is szóltam senkinek. Azóta vagyok ilyen. Úgy érzem anya lelkét is sok minden nyomja, sőt tudom és ez megint rátesz egy lapáttal, hogy ne akarjak szólni a gondjaimról. Gyakran mondja, hogy neki bármit elmondhatok, de nem akarok gondot okozni. Szintén ált. iskolában történt, hogy elküldtek a suli pszichológushoz, tőle meg csak rossz emlékeket kaptam és azóta nekem egyenlő a pszichológus a megszégyenüléssel, ez miatt félek is.

Szerintem a legfontosabb dolgokat elmondtam. A kérdés,hogy most mit csináljak azzal,hogy a jövőben a családi programok miatt gyakran ki kell mozdulnom és persze mit kezdjek ezzel a múlttal, ami tönkre tesz.

15/l