Nem hiszek a gyógyszerekben. Leküzdhető a szorongás kitartó munkával?

Akaraterővel nem lehet meggyógyulni, ha egyszer ott van az a szervi, biokémiai ok. Az pont azt fogja jelenteni, hogy a legcsekélyebb ingerre is így válaszol a szervezet, és az ilyen ingerek (sőt a nagyobbak többsége, stressz stb) meg egyszerűen nem szüntethetőek meg, mert velejárói az életnek. Max, ha valaki élete végéig a szobájában kuksol, akkor nem éri semmi ilyen, de ez meg mire jó?

Tehát: erre gyógyszer kell.

Nekem az Atarax abszolút bevált...nem lehet hozzászokni de nagyon jól ellazít...nem korlátoz semmiben.

Egyébként nagyon helyes, hogy nem kerülöd el a helyzetet, de ne csak elviseld, hanem gondold át logikusan, hogy miért is nem kell tartanod ettől az egésztől.

Én nem próbáltam homeopátiát meg relaxálást meg ilyesmit, hanem átgondoltam, hogy a tömegben nem bánt senki, és nem "égek", ha rosszul leszek, ha más lenne rosszul,én is segítenék neki, és ezzel a többi ember is így van.

A gondolatnak gyógyító ereje van.

Figyelj, ez olyan, hogy a cukorbetegeknek miért nem termelődik elég inzulin a szervezetükben?

Egyébként a szerotoninnal kapcsolatban, azt hiszem, úgy vn, hogy stressz hatására (pulzusszám és vérnyomás növekedése, gyomorideg, felületes légzés mellett) felgyorsul a szerotonin-anyagcsere az agyunkban. Tudod, sokaknak van, hogy ha nagyon idegesek és félnek, hasmenésük lesz (én is ilyen vagyok), ehhez tudom hasonlítani. És a gyógyszer ehhez kell, hogy helyreálljon a szerotonin hormonháztartása.

Ezért nem kell félni a gyógyszertől, ez olyan, mint a cukorbetegnek az inzulin, és el is lehet hagyni, bár idővel(nekem egy hónapig kellett csak csökkenteni az adagot).

És ha ez a dolog helyreáll a szervezetünkben, akkor a felborult szerotonin-működés nem fog szorongó érzéseket kiváltani belőlünk.

Persze a szorongást elsősorban és alapból magunknak kell FELOLDANI/nem elnyomni...

Végig kell gondolni 1000szer is azt a dolgot, helyzetet, ami kiváltja a szorongást, és minél többet gondolsz rá, annál ismerősebb lesz a dolog, és nem fogod veszélyesnek érezni!!

Ja, és egyértelmű a válasz a kérdésedre:igen, természetes, hogy leküzdhető!!!!!!!

És ne tántorítson el , hogy sajnos a szorongás természetétől fogva olyan, hogy úgy érzi az ember, soha nem szabadul meg tőle.

Hát ha én megszabadultam akkor mindenki!!!

Nálam reménytelenebb pánikost még nem hordott a hátán a föld,egyszerre voltam agora- és klausztrofóbiás, szociális fóbiám is volt, most meg még örül is a fejem, ha kibontakozhatok az osztály előtt:)

Szóval igen, leküzdhető (még az egész nap folyamatosan tartó pánikos érzés is), csak tedd magad oda a dolog mellé minden erőddel.