Ezek minek a tünetei? El fog múlni? 14/L

tinédzser vagy el fog majd múlni!!! :)

Ne aggódd túl a dolgokat. Nekem sokkal nagyobb bajaim voltak/vannak. 18 éves korom óta szorongásos-depressziós beteg vagyok diagnosztizált pszichiáter nem én taéáltam ki. Antidepresszívumot is szedek és erős nyugtatót:frontint. A kezelés helyretett de nekem tényleg olyn tüneteim voltak amik zavartak szorongtam mindig, depis voltam, nehezen tudtam elaludni, remegtem, gombóc volt a torkomban és szédültem mindig néha pedig pszichés alapon hányinger.

De szerencsére agyógyszer helyrepofozott bár még szedem de a betegségem már stabilizálva van. F41.2 Kevert-szorongásos depresszív zavar a hivatalos neve a krónikus betegségemnek :((

2-es csessze meg miért ne foglalkozzon a kedves kérdező a véleményemmel? Én csak leírtam saját tapasztalatomat segítő szándékból ki vagy te hogy osztogasd az észt hogy ne foglalkozzon a kedves kérdező velem?

Én annyit írtam hogy tinédzserkorban normális a hangulatingadozás az még nem betegség! A rossz gondolatok mondjuk lehet hogy kényszeres zavar de nem hinném hogy 14 évesen kialakulna bármilyen lelki zavar is. Gyerekkorban a tic, tourette és ADHD a gyakori betegség meg esetleg szorongásos zavarok viszont nem vagyok orvos ez csak az én véleményem!

Persze, hogy leépíek valakit, aki azt mondja egy 14 éves lánynak, hogy normális, hogy hangokat hall, emlékezetkiesései vannak, amikor ön- és közveszélyes, itt nem "csak" szorongásról és hangulatingadozásról van szó. Te csak leakartad írni a történetedet, és bár azt nem tudom, hogy sajnáltatni akartad magad, vagy megosztani valakivel, de nem segíteni akartál vele.

Kérdező, igenis menjetek el egy pszichiáterhez, mondd el neki őszintén, mert nagy valószínűséggel romlani fog az állapodot.

Csatlakozok az utolsóhoz, ez nem normális és nem fog elmúlni.

Menjetek el pszichológushoz.

Szia! Mindenképp vegyél igénybe segítséget. Ha a szüleid lekicsinylik a gondjaidat, vagy nem is akarnak róla tudomást venni, akkor se vagy meglőve: kérj segítséget osztályfőnöktől, sulipszichológustól, háziorvostól, suliorvostól vagy bárki felnőttől, akiben megbízol. Ők segíteni fognak, hogy merre, kihez haladj tovább. Elmehetsz családsegítőbe is, ott is igénybe vehetsz segítséget (vagy ha pesti vagy, akkor az Ali utcai gyermekpszichiátriára is bekopoghatsz, voltam ott én is, nagyon rendesek).

Ne punnyadj bele ebbe a helyzetbe, ez így nem maradhat! Gondolj a jövődre.

És ne félj, ezek az emberek azért vannak, hogy segítsenek.

Remélem, jobban leszel!

[Ha gondolod, írj privátban.]

17/L