Mit kellene tennem, hogy nagyobb életkedvvel, pozitívan, motiváltabban álljak hozzá az élethez?

Sosem voltam céltalan ember, de mostanában valami megváltozott bennem. Nem látom értelmét semminek, úgy telnek a napjaim, hogy fekszek és semmit nem csinálok, várom, hogy teljenek a percek.Nem lelek örömöt semmiben, mindent unalmasnak találok, azt csinálom csak meg, amit muszáj. Egész életemben színötös tanuló voltam, de már nagyon belefáradtam. Tudom, hogy fontos a jövőm miatt, de azt sem tudom mit kezdjek az életemmel, csak csinálom ugyanazt napról napra bármiféle kézzelfogható változás vagy eredmény nélkül. Már nem bírom elviselni ezt a monotonitást. Nagyon szeretek sportolni, de itt sem látok fejlődést. A kedvenc sportom, egy nagyon drága sport, így még csak azt sem engedhetem meg magamnak, hogy komolyabb szinten műveljem. Szívesen kipróbálok bármit, szeretem a súlyzós edzéseket, a futást, úszást, labdajátékokat ( ezek viszonylag olcsóbban kivitelezhetőek) de mégis a rengeteg energia és idő, amit belefektetek sokszor feleslegesnek tűnik. Alapvetően vékony alkat vagyok, így valójában a kondim sem jobb az átlagnál, nincsenek látványos eredményeim.Tudom, hogy már megéri, azért mert szeretem, de valamibe ennyit fektetni, sikerek elérése nélkül, elég elszomorító. Az utóbbi időben magányosnak is érzem magam, a párkapcsolatomban rengeteg a problémám, úgy érzem már csak teher ez az egész, mégis szerelmes vagyok, így nem adtam fel. A családi kapcsolataimban szintén rengeteg probléma akadt, amik elől nem tudok menekülni. Mivel fiatal vagyok, így tehetetlenül kell szenvednem, a szüleim problémáitól hangos az egész ház. ( Tegyük hozzá ezek legtöbbje még csak nem is valós probléma, két ember különbözősége évek múlva derül ki és a gyerek nem tehet semmit, csak hallgat.)Ezt elég nehéz kezelni, tekintettel arra, hogy megvannak a saját bajaim és nem tudok kilépni ebből a helyzetből. A kérdésem az lenne, hogy mit tehetek most? Nem tudom kivel megosztani a problémáim, mert a bizalmasaim,akiknek elmondhatnám, a szerelmem és a családom a legnagyobb problémáim közé tartoznak. A sport ugyan felüdülés, de csak egy ideig megoldás. A tanulmányaimba nem tudok menekülni, mivel semmi értelmét nem látom az egésznek. Próbálkoztam buta szokással is, a lehetséges keretek között vásárolgattam. Próbáltam motivációs videókat nézegetni, olvasni a témában, de semmi jót nem találtam. A kérdésem az, akkor mit tegyek most? Nem maradhatok ilyen állapotban, mert peregnek az életem, a fiatalságom értékes percei. Tudom, hogy a megoldás a valódi problémák megoldása, de erre tényleg nincs lehetőségem. A saját képességeimet használva, saját magamra támaszkodva, hogyan találjak megoldást ezekre az érzésekre, a helyzetre? Hogyan találjak magamnak célokat, amiért érdemesnek tartom a küzdelmet? Jelen pillanatban semmi, de semmi nem képes motiválni.