Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Szerintetek személyiség...

Szerintetek személyiség zavaros a nővérem vagy mi lehet a gond?

Figyelt kérdés

Próbálom megfogalmazni, hogy milyen is, de nehéz azért.

Először is szerintem az egész úgy kezdődött, hogy mikor elköltöztünk, a szüleink, próbáltak karriert építeni, nem sokat figyeltek ránk, de azért hogy megadjanak minden jót nekünk. Később sajnos elváltak (én kicsi voltam akkoriban). Az általánosban én elvoltam, de szerintem a nővéremmel ott kezdődtek a problémák. Nem sokat beszél arról az időszakról, csak annyit hogy gyűlölte az iskolát és az osztálytársait. Középsulival még elvolt. Úgy tudtam voltak barátnői. Hébe hóba fiúi. Én most vagyok középiskolás, nővérem 2 éve hagyta abba. Néha dolgozik, de gyakran váltogatja, egyetemre nem jelentkezik, azt mondja nem veszik fel, de nekem mondta is, hogy semmi sem érdekli. A személyisége nagyon furcsa. Kiskoromban mindig velem volt, én szeretem őt. Mikor nagyobb lettem, barátaim által kezdtem hallani róla dolgokat, és a figyelésem alapján. Roppant zárkózott. Nincsenek barátai, de tényleg. Néha említ neveket mintha lennének, de csak felszínes barátok azok nekik. Sokan azt mondták, hogy aranyos lánynak tűnik elsőre, kissé érdektelen, félénk, de ha megismered akkor magabiztos, okos figyelmes. Ha még jobban akkor zárkózott (sok barátja emiatt hagyta abba a barátkozást). És fura. Nem lehet elmondani miért. Fura a gondolkodása. Sokat olvas filmezik. És valamiért mintha mindig más személyiség lenne. Úgy értem valamikor cuki és aranyos, máskor felnőttes, magabiztos, azután nagyon ellenséges, néha itthon durva, agresszív, nagyon makacs. Sokszor vettem észre, hogy kihasználja az embereket. Nagyon nem tetszik, hogy így manipulál. Önző tud lenni, szinte csak magára gondol. Tud ő kedves is lenni, de sokszor a hangulata irányítja. Nagyon álmodozó, ha nincs mellette valaki akkor konkrétan a fejében él. Jelenleg van egy fiúja, a legkomolyabbnak mondható, 8 hónapja van meg, de nekem azt mondta nem szereti. A srác érzékeny, de aranyos, kedves, okos, szinte tökéletes. De nagyon rossz nézni, hogy irányítja a nővérem, mert a fiút könnyű. Ja és rengeteget hazudik. Nem csak nagyokat hanem piti dolgokat. Hallom telefonban azt mondta a barátjának, hogy pl. csirkét evett, mikor kacsa volt az ebéd. Olyan dolgokat hazudozik, hogy egyszerűen semmi értelme. Van, hogy csak magában van a szobájában, és van, hogy mindig jönne hozzám ok nélkül. Nagyon szeret vitatkozni. De nem érdekli semmi. Van hogy nagyon szomorúnak tűnik, van hogy csak örül mindennek. Megjátssza magát mások előtt. Volt, hogy hisztis volt egész nap, átjött a barátja és teljesen megváltozott, majd mikor elment megint másmilyen lett. Bizalmatlan is, én azt vettem észre, hogy ezért nem enged magához közel senkit, néha még engem se, de talán én vagyok az egyetlen aki ismeri. Egyszer egy melankolikus korszakában megkérdeztem, hogy mi baja. Azt mondta annyira üresnek érzi magát, meg hogy semmi értelme a dolgoknak és az életnek. Ezért írok most, mert nagyon megijedtem.Látom rajta, hogy boldogtalan. Néha vannak időszakok mikor nincs gond vele, de mostanában az ellenkezője van. Szerintetek komoly problémai lehetnek, vagy csak túlzottan aggódok? Tudnátok segíteni?



2016. nov. 11. 02:09
 1/7 TR75 ***** válasza:

Ugyan sok mindent leírtál, de ennyiből mégsem mondhatunk semmi biztosat. Az állandó ürességérzés, érdektelenség, manipulációk, hazudozás mindenesetre nem hangzanak jól.

Az, hogy "idegenek" előtt másnak mutatja magát, szintén nem jelent semmit, az embert a családtagjai és a munkatársai ismerik a legjobban, mindenki más csak a felvett maszkot látja belőlünk.

Nem kell egyből személyiségzavarra gondolni, simán lehet a háttérben depresszió is, lehet, hogy a szüleitek válása viselte meg nagyon.

Szóval, ez nem nagy segítség, de nem kell egyből valamilyen személyiségzavarra gondolni. Mindenesetre érdemes lenne elmennie egy pszichológushoz (akár csak egy alkalommal is beszélgetni vele), egy kicsit utánajárni ennek.


"Először is szerintem az egész úgy kezdődött, hogy mikor elköltöztünk, a szüleink, próbáltak karriert építeni, nem sokat figyeltek ránk, de azért hogy megadjanak minden jót nekünk. Később sajnos elváltak"


Talán itt van a lényeg.

2016. nov. 11. 04:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:

Nézd, a kérdés teljesen lényegtelen abból a szempontból, hogy bármi is a helyzet a nővéreddel, csakis akkor van jelentősége, ha ő ezt problémának érzi és változtatni akar rajta.

Mert mi van, ha kiderül, hogy személyiségzavaros? Attól (önmagában) semmi nem változik. Ha ő nem akar ezzel szembesülni, akkor nem fog. Az emberi elme úgy van felépítve, hogy kizárjon minden olyan információt, amit nem akar befogadni. Csak akkor van jelentősége a "címkéknek", ha valaki dolgozni szeretne a problémáin és ehhez szakember segítségét kéri.

2016. nov. 11. 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:

Igen tudom, hogy ez kevés, ez az én szemszögem. Sok fura megnyilvánulása van, amikor azt gondolom ez nem normális. Az érdeklődésit és az embereket is folyton válogatja, inkább él a pillanatnak. Jövőjén nem gondolkodik el, sok vita folyik emiatt itthon. Valamikor kitalálja, hogy ő most ezt fogja tanulni, két hónapra rá, mást kezd el :)

Szerintem depressziósnak nem tűnik. Mint írtam, vannak jó pillanatai, van hogy törődik a családdal, velem is, elvisz kirándulgatni ilyenek. Majd pár hónap múlva, mintha ki nem állhatna minket. Ez engem nagyon megvisel.

A kérdés még az lenne, hogy hogyan tudnám ezt észrevetetni vele? Pszichológust ajánlani neki, szerintem kiakadna. Először észre akarom vetetni vele, hogy érezze ez így nem működik az életben, ahogy viselkedik.

2016. nov. 11. 13:03
 4/7 TR75 ***** válasza:
Hát... beszélgetés. Amikor jobb időszaka van, akkor erről nyíltan kellene beszélni vele. Nem többen, hanem mondjuk csak te és ő. Első körben talán nem is kell tudnia róla másnak.
2016. nov. 11. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 TR75 ***** válasza:
Bár ez csak tipp, sajnos az a helyzet, hogy te csak felhívni tudod a figyelmét arra, hogy ez szerinted nem jó így, ő egyrészt nem biztos, hogy belátja ezt, másrészt az is lehet, hogy nem fogadja barátságosan az észrevételeket. Szóval szerintem nem érdemes belecsapni a lecsóba, hanem óvatos lépésekkel kellene előbbre jutni a beszélgetés(ek) mélységével.
2016. nov. 11. 13:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:

"A kérdés még az lenne, hogy hogyan tudnám ezt észrevetetni vele? "


Nagyjából sehogy. Ha ő nem érzi problémának, akkor csak hárítani fogja a jelzéseidet. Ha problémának érzi és beszél róla, akkor esetleg ajánlhatsz neki pszichológust, de még ekkor sem biztos, hogy lesz eredménye. Én egy közeli barátnőmmel évek óta játszom, hogy ő panaszkodik - meghallgatom - javaslom, hogy kérjen segítséget - elutasítja, közli, hogy majd ő megoldja - újra panaszkodik... és az egész kezdődik elölről, végeláthatatlanul.

2016. nov. 11. 13:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:

Kezdek rájönni, hogy ez hosszú küzdelem lesz. Szépen lassan megpróbálok közeledni és segíteni neki. Még arra gondoltam, hogy édesanyánkat bevonom, kicsit zárkózott személyiség, de mindig ott volt nekünk. Apánk meg elég jókedv romboló természetű :)

Én, mint testvér mellette fogok maradni, csak néha úgy érzem kevés vagyok, és túl fiatal, hogy komolyan vegyen. Köszönöm a tanácsokat, ha megoldásilag nem is találtam semmit, de döntöttem, hogy segítek bármi is legyen.

2016. nov. 12. 23:18

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!