Mit tegyek, ha az egyik legközelebbi barátom energiavámpír?

Évek óta barátok vagyunk az illetővel és az idő múlásával egyre közelebb kerültünk egymáshoz, ma már ő az egyik legközelebbi barátom, viszont csak néhány hónapja kezdtem rájönni, hogy valami nem stimmel vele. Világéletében negatív ember volt, az a típus, aki az élő fába is beleköt, de soha nem zavart igazából, mert elfogadtam ilyennek. Az sem hatott meg, ha éppen rajtam csattant ez a sok negatív energia, mert lepergett rólam, azonban kezdem érezni, hogy rám is hatással van az ő viselkedése. Szinte az összes energiámat elszívja azzal, hogy állandóan panaszkodik, mindenbe beleköt, amit csinálok és szapulja azokat a dolgokat, amiket szeretek. Próbáltam már beszélni vele, hogy ez így nem lesz jó, de mindig csak oda lyukadtunk ki, hogy ő nem szándékosan ilyen és egyszerűen nem tud kedves lenni, bármennyire is próbálkozik. Minden ehhez hasonló vitánknak az a vége, hogy panaszkodik arról, hogy neki milyen szar az élete, nincsenek barátai és senki nem szereti, de ha próbáltam segíteni, akkor soha nem fohadta meg a tanácsomat. A legzavaróbb ebben az egészben pedig az, hogy szinte egyáltalán nincsenek problémák az életében, sokszor olyan dolgokon panaszkodik, ami másnap mindennapos és nekem például egyáltalán nem jutna eszembe, hogy egyáltalán problémaként tekintsek rá (pedig rólam is tudni kell, hogy én sem vagyok egy pozitív személyiség). Legtöbbször pedig saját magának idézi elő a problémákat, hogy utána tudja magát sajnáltatni. Emellett ő mindig mindent jobban tud, mint más, többször észrevettem már, hogy apróbb dolgokról hazudott nekem, csak hogy okosabbnak vagy nálam jobbnak tűnjön, lassan pedig úgy érzem, hogy már beszélgetni se lehet vele normálisan, mert azt várom, hogy éppen melyik mondatomba fog belekötni. Nagyon sok közös volt bennünk még pár éve, de úgy érzem, hogy egyre kevésbé tetszenek neki azok a dolgok, amik nekem, és azokat a dolgokat imádja rendszeresen szapulni, csak hogy éreztesse, hogy neki mennyivel kifinomultabb ízlése van, mint nekem. Éppen ezért már azokról a dolgokról sem tudok vele beszélni, amik engem érdekelnek. Már egyszerűen nem tudom, hogy mit tegyek. Nem akarom megmondani neki, hogy hanyagoljuk egymást, mert tényleg az egyik legkedvesebb barátomról van szó és rengeteg jó pillanata van, amikor a fent említett tulajdonságok közül egyiket sem veszem észre rajta. Próbáltam vele beszélni, de konkrétan még nem mondtam meg neki, hogy energiavámpír, mert egyszerűen nincs szívem hozzá. Ráadásul úgyis az lenne a vége, hogy csak bűntudatot kelt bennem. Van ötletetek, hogy mit csináljak? Beszéljek szakemberrel a viselkedéséről vagy próbáljam inkább hanyagolni a társaságát?