Holnaputánra van időpontom pszichiáterhez. Mondjam neki hogy depressziós vagyok? Mit fog csinálni?
Én tudom hogy depressziós vagyok mert érzem.
1. nagyon ki vagyok borulva mert nagy kudarc ért a munkahelyemen.
2. nincs barátnőm most aki volt az elhagyott fél éve mert elköltözött külföldre és azt mondta sok sikert kíván azért.
3. Barátaim nem foglalkoznak velem ma se hívtak el szórakozni amikor igényelném a társaságukat. Semmi empátia semmi együttérzés nem gondolnak bele nekem milyen szr munka és barátnő nélkül. Semmi egzisztenciám nincsen szüleim szerint egy ingyenélő semmirekellő vagyok mert még mindig velük lakok közel a harminchoz.
4. Nincs hobbim a filmnézést, olvasást és discoba járást leszámítva meg néha elmegyek focimeccsre de ezeken kívül nincs olyan amit nagyon szívesen csinálnák sose volt.
5. Ideges vagyok meg feszült és sokszor olyankor leiszom magam megiszok két-három doboz sört tehát berúgok és hangosan sajnáltatom magam anyámék meg vigasztalnak.
Sztem ennyi tünet alapján bőven felálítható a depresszió ja és hozzátenném hogy egész életemben depis voltam/vagyok nulla önbecsülésem volt mindig is és nem bízok magamban egyre jobban sajnos a kudarcok meg más emberek végett :(
figyu cica! Majd én tudom hogy kinek mit panaszolok el. Egy pszichiáter a lélek orvosa tudtommal na már most az életkörülményeim miatt alakult ki a depresszióm akkor az mióta lelkizés hogy elmondom a munkahelyem elvesztését, barátnő hiányát és hogy rosszkedvű vagyok meg bánatomban megiszok két-három üveg sört? Ez kéz a kézben jár szerintem.
Amúgy nem tudom mi a pszichológus meg pszichiáter között a különbség de már olyannyira padlót fogtam hogy el akarok menni pszichiáterhez hogy gyógyítson meg. Munkát akarok meg csajt + sok pénzt és az se lenne baj ha jó kedvem lenne. Ha gyógyszert írna fel (bár nem akarom egyáltalán mert inkább gyógynövényekben hiszek) azt se bánom de már nagyon rosszul vagyok. De büszke vagyok azért magamra hogy ennyi kín megpróbáltatás után nem roppantam meg és nem lettem öngyilkos meg nem is gondolok rá. Sokan a helyemben már rég megtették volna de sajnos vannak sokkal gyengébbek nálam! :(
Úgyhogy igen szerdán elmegyek dokihoz arra jutottam elmondom neki a bajom amit fentebb is leírtam és majd ő átbeszéli velem min változtassak hogy megjavuljanak a dolgaim ezt remélem. A gyógyszernek amúgy van valami hatása vagy ilyen placebo féleség az egész?
Na, csak hogy kicsit tisztább legyen a kép.
ad1: A pszichiáter orvos, a pszichológus bölcsész végzettségű. Ebből kifolyólag előbbi írhat fel gyógyszert, utóbbi nem.
ad2: Ezek nem placebók,hanem kőkemény pszichoaktív szerek. Különösen a benzodiazepinek. PL ha a Frontinnal, vagy a Rivotrillal nem vigyázol, akkor könnyen azon kapod magad, hogy nem elég az amit a doki felír, később meg már remegve várod a dílert a sarkon. Annyira placebo, kb mint az alkohol. Lejönni a benzókról, ha sokáig, nagy dózist szedsz, kb egy-másfél év pokol, iszonyatos kínokkal. Az antidepresszánsok teljesen máshogyan működnek. Egy benzo kb 10 perc alatt hat, egy pl SSRI-nek kell, kb 2-3 hét, hogy kialakuljon a hatása. De fizikai függőséget azon az időtávon (4 év) amíg én szedtem, nem okoztak, csak pszichéset. A benzók esetében kb 1 hónap alatt már kialakul a függőség, és az a nagyon veszélyes benne, hogy mire észbe kapsz, már rég pörög veled a ringlispil. A neuroleptikumokról saját tapasztalat hiányában nem tudok nyilatkozni, de azt erre a kórképre nem is fogsz kapni.
Egyébként, meg ha nincs kivel és van zsetonod minőségre, nyugodtan ku**ázz, nincs abban semmi kivetnivaló.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!