Hogy bírhatnám ki az idei tanévet? Ha lehet, csak normális válaszokat kérnék.
Az idei év, főleg a nyár nem volt valami zökkenő mentes számomra. Tavasszal hihetetlenül rosszul lettem, és a meglévő pánikbetegségem mellé borderline személyiségzavarral diagnosztizáltak. Nem sokkal a diagnózis felállítása után elkezdtem egy hihetetlenül kedves orvoshoz járni, aki rengeteget segítséget nyújtott illetve nyújt. Bár úgy érzem a javulásomhoz az is hozzájárult, hogy lekerült a vállamról az iskolai stressz egy időre, valamint pár közelebbi barátom is mellettem állt, egy darabig. Aztán hivatalosan is beköszöntött a nyári szünet, amit a kutyám temetésével kezdtem, aki kisgyermekkorom óta mellettem volt. Ezt az követte, hogy elvesztettem az egyetlen barátaimat, akiknek képes voltam némileg megnyílni, és végre segítséget kérni. Kissé ironikusnak tartom, hogy a barátságunkat azzal zárták, hogy öljem végre meg magam. Másnap a nagyszülőm halálával kellett szembesülnöm, nem is olyan rég. Mondanom sem kell, rengeteg stressz ért az elmúlt pár hónapban, ezeket leszámítva is.
Eddig valahogy képes voltam tagadni magamban a haláleseteket, azonban úgy érzem most kezd előtörni belőlem igazán a gyász. A mentális problémáimról nem is beszélve. Sajnos a stressz nem tesz valami jót egyiknek sem, így egyre többször érzek pánikrohamokat illetve minden stresszes helyzet után volt egy "kisebb" úgymond kapcsolatvesztésem a valósággal. Aztán jött még egy adag stresszes tényező, ami csak fokozta.
Most pedig hamarosan kezdődik az iskola, vele pedig a végzős évem. Újra visszakapom az iskolai nyomást, az osztályom piszkálását, illetve azokat a kedves barátaimat, akik a halálba kívántak. Őszintén, nem tudom, hogy bírhatnám ki. Nem siránkozni szeretnék, egyszerűen tanácstalan vagyok. Úgy érzem képtelen lennék kibírni ezt is, főleg úgy, hogy már a jelenlegi helyzetemmel képtelen vagyok elbírni. A szüleimet megpróbáltam megkérni, hogy esetleg magántanuló lehessek, azonban merőben elutasítják a gondolatát is. Viszont azt viszont elvárják, hogy a tőlem telhető legtöbbet nyújtsam az iskolában és látványosan legyek jobban puszta beszélgetéssel, bármilyen gyógyszer nélkül. Persze tudom, hogy jót akarnak, én azonban úgy érzem nem bírom.
Próbálok mindenféle módot találni arra, hogy legalább az osztályomat ignorálhassam, de a többi ellen nem tudom, mit tehetnék. Valaki tudna esetleg segíteni?...
Szia.
Először is sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél.
Esetleg esti gimnáziumra gondoltál már vagy másik suliba mennél esetleg?
Ahol nem találkozol azokkal..
Mást nem lehet tenni. Úgy is rád fognak szállni ezek A " barátok"
Nem tudok a te fejeddel gondolkodni, mert nem ismerlek, viszont azt szívesen leírom, hogy én mit csinálnék. :)
Nem mennék másik iskolába az biztos, ez az utolsó éved ezt már fél lábbal is ki lehet bírni, hidd el! Az osztálytársakkal ne foglalkozz, a "barátaiddal" pedig végképp ne! Milyen ember az olyan, aki a legnehezebb időszakban hagyja cserben a barátját?!?
Próbálj a tanulásra koncentrálni, ne vegyél mindent magadra és ne reagálj túl semmit, még akkor se ha bánt! Sokkal könnyebb lesz így! :) Mindig próbáld megtalálni a rosszban is a pozitívumot és minden rendben lesz!
Sok-sok kitartást és szép tanévet neked! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!