Szed (ett) valaki Hibernál (klórpromazin) vagy Haloperidol gyógyszert? Milyen érzés? Esetleg közeli családtag? Milyen hatással van?

Én szedtem. hát elég szörnyű volt. Folyamatosan mehetnékem volt, úgy értem, hogy ha nem sétálhattam akkor folyamatosan görcsölt a lábam, néha a kezem is és a szám is néha akaratlanul rángatózott vagy hogy mondjam..izomrángást magyarán mint a Parkinson kór olyan..

Sápadt voltam tőle es teljesen leszedált, a párom szerint olyan voltam mint egy zombi. Igazából sok helyen olvastam/hallottam hogy folyik az embernek a nyála tőle, na nekem ilyen nem volt..de ez az izomgörcs volt a legrosszabb, meg persze az hogy teljesen belassultam tőle..hát ennyi

Szörnyű. Nekem injekció is volt, aztán tabletta. Haloperidol, klórpromazin, az izomelernyesztő és az újfajta antipszichotikum-izé. Ami még diabéteszt is okozhat.

(őszintén.. nem érdekel rángatózom-e a pszichiátrián.. inkébb épségben maradnék)

Az injekciótól, azt éreztem, mintha.. nehéz leírni, egyszerűen minden megváltozott, teljesen más, szinte kibírhatatlan érzéssé vált a létezés, az ácsorgás, a séta az ülés, olvasni, koncentrálni lehetetlen. Pedig előtte nem voltam olyan rosszul. És igen, van tőle egyfajta mehetnéked, mozoghatnékod, plusz nyáladzás ugyebár.. de az hagyján én nem tudtam tőle szarni, külön fosatnom kellett magam. A sok gyümölcs, zöldség, zabpehely itt önmagában nem használ semmit, semmit, hiába figyeltem pedig igazán a gyógyszerezés alatt rá. Jah, nem vagyok egy szorulásos típus. Az első pár héten abnormálisan híztam, pedig nem ettem sokat, és csakis abszolút egészséges dolgokat. Mondjuk hál’a tablettkának sokáig bent van az anyag, igazán lehetett ideje felszívódni. Tudni kell, továbbá, hogy a szorulás nem veszélyes és nem káros. A nővéreket legalábbis nem érdekli különösebben. Vagy túléled, vagy nem éled túl. Na, én fiatal vagyok(26,L), de ez nagyon megviselt. Hozzá kell tenni, hogy a kórházban alig lehetett aludni, annyira meleg volt.

Hazamentem a kórházból; hát a kaksilás még mindig nem igazán ment. Egy picit igen, de jobban már nem. Fogyasztottam a hashajtókat, és hát bár elsőre nem mindig, azért bizony második hajtásra már alapvetően hatottak. Képzeld el az érzést, mikor benned van a hashajtó, és mégsem jön.

Gondolkodsz, hogy ez akkor ez a hajtószer bennem szívja meg magát vízzel és ott benn rontja a helyzetet tovább. Közben igyekeztem a gyógyszert elspórolni, de a családnak az orvos elmondta, azokat szedni kell; hát a családom nekem elmondta, ez mennyire megijeszti őket, ha nem szedem: hát ismét szedtem. Kicsit zombi az voltam, talán nem is annyira kicsit, na és határozottan alváskóros, de azért tudtam dolgozgatni, járni, beszélni…

Egy vagy két hónap után a fogam fájni kezdett, fura fájdalommal ilyet nem éreztem korábban. Nem a fog örlő része, vagy maga a teljes fog fájt, mint amikor rossz az egyik fogad, nem. Az ínyemhez közeli külső rész sajgott, de tompán mindenhol, szünet nélkül, időnként felerősödve. Nem lehetett tőle létezni, és nem vágytam az evésre sem. Rá alig egy-két napra már valami teljesen újszerű extra erős szédülés jött rám. Addig is halálfélelmem volt ezektől a gyógyszerektől, de besokalltam. A szédülés utáni első napon éjjel, mikor úgy éreztem magam, mint egy űrhajós, amint földkörüli pályára áll, ez a halálfélelem elviselhetetlenné vált. Ez volt az utolsó szükséges figyelmeztetés számomra és döntöttem: eddig szedtem ezt/ezeket a lónyugtatókat, ezután nem szedem tovább.

Vicces, hogy kérheted a pszichiátert az adag csökkentésére: nem fogja csökkenteni.

Csak remélem, ismétlem remélem, hogy ezek a dolgok kiürülnek az emberi szervezetből, és a természetes hormonháztartás önmagát beszabályozza. Mert lehet ez egy túlszabályozott rendszer is, ahol egyszeri gyógyszerezés hatására minden felborul. És akkor már ettől fokozatosan le fog romlani az egészséged. Az is lehet, hogy maradandó égési hegeket hagy az agyban, és a gondolkodási, érzési, cselekedési képességeidet alapjaiban károsítja. A kezeltek nem akarnak erre gondolni. A szakmabeliek meg hazudnak, kitérnek,hazudnak, hallgatnak, kitérnek, hazudnak.. A gyógyszerezést már rögtön hazugsággal kezdik, aztán a mellékhatásokról rendelkezésre álló információk meg egészen egyszerűen hamisak (nem csak a pszichiátriában, az orvoslásban máshol is. Nevezd statisztikai-zsonglőr-művész-bűvészkedésnek a jelenséget.). Ebből emberek karriert csinálnak valahol.

Nah ezek után nem szívesen megyek pszichiátriája. Nem mintha régen nagyon becsültem, vagy imádtam volna őket. Persze van aki hisz a pirulákban, meg a litiumot sokat szeretik, meg még egy pár szert. Vissztérve:

Ha egyszer bekerülsz a rendszerbe, akkor először visznek, aztán kényszerítenek, aztán meg már csak együttműködsz és együttműködsz és együttműködsz . Pedig tudod, hogy rosszat tesz neked. És hogy mások teszik ezt veled. És mégis csinálod.

Kerüld el a pszichiátereket, nagy ívben. Nem fognak segíteni. És ha egyszer megfogtak, nem eresztenek. Annyi förmedvényt láttak, nincs bennük együttérzés.

A gyógyszerre visszatérve:

A fogfájásom, a szédülésem elmúlt. A lerakás napján és azután egy nap odavoltam, nem tudtam aludni… a kapcsolatom is közben folyamatosan romlott a családommal. Amikor elmaradtam a határidőkkel, munka, egyetem, barátok felé való kötelességeimet elhagytam hirtelen ismét rámtört a nyugtalanság.. és 2-3 éjjel csak forgolódtam. Korábban nem volt ilyen. Nagyon nem volt ilyen. És megváltoztam. Másnak érzem magam. De hát mit lehet tenni?

Nem tudom pontosan mit csinálnak ezen a gyógyszerek a pszichiáterek meg nem adják elő a lényeges infókat. Be se gyűjtik a lényeges infókat, mert ha begyűjtenék őket esetleg kiderülne, hogy mit tesznek ezek a gyógyszerek ténylegesen az aggyal, a szervezettel. 25 évet az életemből kevésbé bánnék, mint bizonyos változásokat a személyiségemben. És arról még nem is beszéltünk, hogy miért csinálják ezt veled, hogy mennyire szörnyű hogy valaki eldöntheti egy mondattal, egy papírral, hogy mit vegyél a szádba, mit vegyél a szervezetedbe. Inkább adjanak akkor körmöst, vagy mitddomén. És még jó vagyok. Az elektrosokk az egy teljesen másik szint. Kíváncsi lennék, ha felboncolnak egy 65 éves korában meghalt embert, és azt 20 évesen kezelték 1 évig lightosan, mit találnának az agyában. Hogy befolyásolja-e az agyat még akkor is a szer. Hogy abnormális kémiája lenne az agyának a szertől még akkor is. Hegei lennének. Kevesebb agya lenne.

Hogy kaphatna-e betegséget 45 évvel később attól a szertől. Hogy a gyerekei születhetnének-e emiatt túl korán, vagy betegen.

Ha ezekről van infótok, kérlek írjátok meg mindenképpen. Ha tudtok valami módot, ami segít a biológiai felépülésben, írjátok meg azt is, kérlek.

Védi a pajzsmirigyet(no cukor, sok sport, sok jóbarát), segít az agy karbantartásában(tojás, ikra, vaj, velő?), kisöpri a gyógyszereket a szervezetből(böjt, brokkolicsíra, izzadás, a legminőségibb víz?), írjátok le azt is, kérlek titeket.