Akiknek erős testi tünetei vannak hogy bírjátok? Én már kezdem feladni, ez gyógyíthatatlan.
Mindig csak ezt hallom hogy nyugi csak pszichésen vagy rosszul. De nem , nem bírom már ezt. Ha a jóra gondolok is szarul vagyok. Ha próbálok tenni ellene, már pedig próbálok de akkor is mindig visszaesek. Ennél tényleg a halál is jobb... Szervi eltérést EDDIG nem találtak, de én nem hiszem el hogy ez nem szervi betegség. Rengeteg pénz elment már magánrendelésekre csak hogy gyorsan haladjunk és komolyan vegyenek. Borzalmas lelkiismeretfurdalásom van hogy mások terhére vagyok emiatt.
Tüneteim : néha derealizáció , szívdobbanások ,nem kapok levegőt érzés, megfogok halni érzés, gyomorgörcs , hányinger, hasmenés , görcsök , elviselhetetlen közérzet , hőhullámok egyszer megsülök aztán lefagynak a kezeim, lábaim , mellkasban furcsa kellemetlen érzések, gyengeség, félek a semmitől, folyton csak aludnék és alszok is mert most már inkább kiütöm magam frontinnal addig se kell szenvednem.
Ha felkelek már rosszul vagyok, és alváskor is óránként felébredek. Este soha nem bírok elaludni csak reggelre mikor már "összeesek".
Ha beveszem a frontin rá kb fél óra múlva már tudok emberként funkcionálni, ellátni a dolgom és 1-2 óra erejéig talán még a kedvem is jó mert nem érzem a testi panaszokat, vagy ha mégis nem érdekel.
Vannak napok mikor hirtelen javulást érzek általában 2-3 nap, mikor jól ébredek fitt vagyok stb.... Aztán a 4-dik nap akkora pánikrohamot vagy nem tudom mit kapok hogy ügyeletet kell hívni. (ez 2x fordult elő)
Kezeltetem magam jelenleg is, saját akaratomból vizsgáltattam ki magam és kezdtem el pszichiáterhez járni de évek óta semmi sem változik. Arra is hajlandó vagyok hogy 100 km felutazzak Pestre, mivel ott találtam egy klinikai szakpszichológust és hátha tud segíteni a pszichiáter és a gyógyszeres kezelés mellett. (hozzá még nem jutottam el)
Amit tudok hogy van az az hogy alacsony a vérnyomásom állandóan , de azzal nem nagyon foglalkoznak mert azt mondják azért van mert fiatal és sovány vagyok. Ja és az egyik szakorvosnál megkaptam azt a "bókot" hogy jobb lenne ha inkább a fiúzással tölteném a szabadidőm nem pedig az orvosi rendelőkben. ( van barátom 4 éve) Tudom hogy igaza van de ha egyszer rosszul van az ember , nem tud másra figyelni.
Megteszek bármit , ha épp jó passzban vagyok úgy érzem van még remény de aztán jön az összezuhanás és olyankor senkit nem tűrök meg magam mellett csak én vagyok és a szenvedés.
Tudom hogy itt senki nem orvos nem is várok szakvéleményt, csak kíváncsi vagyok más véleményére, tapasztalatára és esetleg ha te is hasonló gondokkal küszködöl szívesen beszélgetnék veled.
Endokrinológus látott már?
Ha nem volt gond, akkor lehet például kevert szorongásos és depresszív zavar. Depresszióknál jelenkezhet derealizáció is. Nem jutottál el pszichiáterhez? Nagyon jó, oda minél előbb elmennék a helyedben.
A kevert szornogásos és depresszív zavart ne vedd biztosra, nem vagy itt nálam.
Jobbulást kívánok.
A szívdobbanás és a "nem kapok levegőt" érzés a szívritmuszavarra utal, a hasmenés és gyomorgörcs pedig IBS-re. Mindez szorongásra utal. Amúgy nekem is kevert szorongásos depresszív zavarom van (ahogy a második mondja) és hasonlóak a tüneteim.
Valszeg antidepresszánst kell majd rá szedni és akkor elmúlnak ezek a tünetek.
AZ egyik pszichiáter kevert szorongásos zavart állapított meg 4 éve, de akkor még nagyon enyhe volt ez az egész, és csak ritkán voltak pánikrohamok. Akkor elutasítottam a gyógyszeres kezelést mert még nagyon jól éreztem magam, a rosszullétek kivételével. Most viszont erősen leromlott az állapotom így felkerestem egy magánpszichiátert és ezúttal már depressziót és pánikzavart állapított meg. De én képtelen vagyok elhinni hogy nem testi bajom van, egyszerűen nem tudok hinni az orvosoknak. Többféle antidepresszánst szedtem már , mindegyiktől ugyanazok a mellékhatások jelentkeztek (rosszabbul lettem). Még a szexuális életemet is tönkretették ( amint leálltam velük legalább az rendeződött).
Endokrinológusnál még nem jártam, TSH-t nézettem 4,8 érték lett de a háziorvos nem foglalkozott vele mondván ez még belefér és nem okozhat ilyen tüneteket.
Ezenkívül kb 3 éve voltam kardiológián ahol EKG, szívultrahang is készült negatív eredménnyel. Idén belgyógyásznál is jártam ott is csak EKG-t néztek ,kérdezett párat és elküldött reumatológushoz a hát és nyakfájásom miatt... Most azon filózok hogy saját költségen csináltatnék egy agyi MR-t bár nem tudom érdemes-e kiadni érte annyit?!
Az a baj hogy a háziorvos sem küld már tovább sehova, így muszáj magánrendelésekre mennem.
Tudom hogy változtatnom kell a hozzáállásomon de egyszerűen nem megy. :(
Terheléses EKG volt már? Vannak problémák, amik csak akkor jönnek elő.
Amúgy higgy nekem, ezek pszichoszomatikus tünetek. Én is voltam EKG-n, szívultrahangon és azt mondta, hogy semmi baja a szívemnek. Mégis sokszor érzem magam úgy, ahogy te. Amikor viszont szedtem SSRI-t, akkor elmúlt.
Terheléses EKG nem volt mert nem tartották szükségesnek. Pedig szerintem lehetett volna csinálni vagy legalább egy 24 órás EKG-t, hogy a szívritmuszavart kimutassa.
Összesen az évek alatt 3 féle antidepresszánst szedtem ,és őszinte leszek mindegyiket abbahagytam pár nap után. Tudom az internet által (mert az orvosom természetesen nem mondott semmit) hogy ezek a szerek nem hatnak azonnal kell pár hét és bizony vannak mellékhatások. De erre nem számítottam hogy ilyen komolyak : volt amelyiktől a testem teljesen érzéketlenné kezdett válni, a bőröm, a nemiszervem. A fejemben furcsa érzések voltak, zsibbadtam stb. Amikor jeleztem neki hogy miket tapasztalok lekezelően bánt velem ,és nem hitte el hogy a gyógyszer okozza. Tehát nem volt meg az összhang, a bizalom szerintem köztem és a szakember között. Pedig magánorvos volt. De nem mentem vissza hozzá. Kerestem egy másik városban egy elég jó hírű pszichiátert aki terapeuta is egyben, hozzá holnap fogok elmenni. Emellett Pesten egy klinikai szakpszichológust is felkerestem hozzá későbbi időpontom van.
Szerintetek így meglehet gyógyulni ebből? Mi van ha én nem bírom az antidepresszánst?
Az a baj hogy messze lakok a családomtól és borzalmas volt az antidepik mellékhatásait egyedül elszenvedni. Folyamatos halálfélelemben (párom sokat dolgozik). Én egy ideje nem tudok dolgozni a rosszulléteim miatt, ezért is vagyok ennyire kétségbe esett. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!