Pánikbetegséggel, erős szorongással bekerülhetek pszichiátriára és bent tarthatnak akaratom ellenére?
Kb 1 éve vagyok ilyen rosszul, hullámokban depresszió is rámtör. Munkahelyem emiatt nincs 10 hónapja. Egyszer irattam gyógyszert, de rosszabbul voltam tőle mint alapból, így 3 hónap után feladtam és nem mentem vissza, mondván, hogy majd én egyedül legyűröm. Hát nem így történt. Anyám szerint zárt osztályra való vagyok, és ma a párom is elmondta, hogy fél tőle, hogy kórházba kerülök. Sőt, volt hogy már magamtól is voltam olyan rosszul, hogy elgondolkoztam, hogy magamtól bemegyek a kórházba. Igazából csak azért félek, meg az tart vissza, hogy ki tudja milyen gyogyós emberekkel raknának egy szobába. Szóval mondjuk nem olyanokkal akik depressziosok, vagy pánikbetegek, hanem valami durvább elmebetegségük van, hogy netán veszélyesek.
Én néha olyan erősen szorongok, hogy teljesen lesápadok, szédülök és ajulástól tartok. Utcan, buszon rettegek, csak akkor megyek ki, ha muszaj, de itthon sem jo ez a semmitteves, kiszolgaltatottsag. Szóval, ha valahogy kórházba kerülök, bent tarthatnak akaratom ellenére? Akkor is, ha vállalnám a gyógyszerszedést úgy, hogy "járóbeteg" lennék? Attól félek, hogy utcán rosszul leszek,és valaki mentőt hív, vagy pedig a saját anyám intézi el, hogy bevigyenek. Már elmondta, hogy ő bizony nem fog szórakozni, bevitet, ha rosszul leszek...Azt mondja elveszik bent még a telefonomat is. Ez igaz? bent tarthatnak erőszakkal?
Én úgy tudom ha önként mész be akkor nem tarthatnak benn erőszakkal. Ha nem vagy veszélyes magadra vagy másokra szintén nem :)
Gondolom Pszichiáternél jártál már?
"ki tudja milyen gyogyós emberekkel raknának egy szobába"- bizony ám, ott nem csak hisztérikus betegek vannak.
"A pánikbetegség a hisztéria egyik formája."
Dr. Tringer László
Az a helyzet, hogy anyám alapjáraton olyan, hogy azt élvezi ha betegségekről, meg kórházról beszélhet, más emberek betegségei után kíváncsiskodik, meg csámcsog rajta, es úgy ahogy van, iszonyat negatív beállítottság.
A párommal meg az a dilemmám, hogy nem szeretem úgy és nem tudok vele elképzelni házasságot, családot. Ezt ő nem fogja fel, szerinte azért beszélek ilyeneket, mert nem vagyok önmagam a betegség miatt. 3 Éve vagyunk együtt, az utolsó 1 évben lettem ilyen. Sajnos nem fogja fel, hogy lehet, hogy pontosan ezért van az egész, mert lesz.a.r.ja, hogy mit érzek, mit mondok, mindig valahogy meg akarja nekem magyarázni, hogy én vagyok a hülye. Úgy érzem, hogy kb mindegy neki milyen áron, csak maradjak vele. Az sem hatja meg, hogy azt mondom neki nem szeretem. Én azt érzem ez is lehet oka az egésznek, hogy kicsit kényszer kapcsolatban vagyok. :( De az a lényeg, hogy kórházba juttassanak kb.
Én sokszor voltam már pszichiátrián, igaz mindig ugyan ott, ugyan annál a dokinál. Nekem más fajta betegségem van (borderline személyiségzavar), sohasem engedtek haza saját felelősségre (talán az is benne volt a dologban, hogy legtöbbször falcolás és öngyilkossági késztetéssel miatt kerültem be). Amikor sokadjára mondtam, hogy haza akarok menni, akkor jött a bírói szemle. Ott persze nem nekem adtak igazat.
Amúgy a körülmények nem voltak annyira rosszak, sőt, a magyar kórházakhoz képest egészen jó volt. A szobatársakkalmeg nem igazán beszélgettem, mert mindenki el volt foglalva a saját problémájával és mindenki idősebb volt nálam.
Ha van kérdésed, akkor nyugodtan írj.
20L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!