Más is élt már át hasonlót? Ezt nevezik pánikrohamnak?

Elég stresszelős,szorongós típus vagyok,család stb miatt is, hát így nőttem fel hagyjuk is.. Nem tudom köze lehet e hozzá. Szóval pár hete elmentünk nyaralni barátokkal, nagyon jó volt, egész héten csak a nevetés, bulizás,nem gondoltam az otthoni rossz dolgokra,csak élveztem az életet, szerintem egész életem legboldogabb hete volt. Aztán jött a hazaút, és pont indulás előtt a busszal volt egy kis bibi, de megoldották, nem is érdekelt, még mindig jó kedvem volt. Aztán eltelt kb egy óra, barátnőmmel beszélgettünk és eszembe jutott hogy mindjárt hazaérünk, megint megy a hajtás. utána arra gondoltam hogy túl szép volt a nyaralás, túl tökéletes, én hogy élhettem át ilyet? lelassult a szívverésem, és halálfélelem jött rám, 100%ig biztos voltam benne hogy karambolozni fogunk, pedig semmi probléma nem volt a sofőrrel sem, nem is hiszek az ilyen bevonzásban sem, racionális vagyok , de nagyon szomorú lettem és pánikoltam, a sírás kerülgetett, azon járt az eszem hogy szólok mindenkinek hogy kössék be magukat, smst akartam írni a szüleimnek,annyira furcsa volt,pánikoltam mégis olyan nyugalmat éreztem,elfogadást egyszerre... utána elmúlt szerencsére, de egész úton előjött egy két percre. Nem is kellene vele foglalkoznom tudom hülyeség, de kíváncsi vagyok, hogy mással is történt hasonló? Nem vagyok amúgy pánikbeteg,ez volt az első eset,ha ezt pánikrohamnak lehet nevezni.

21L