Ez pánikbetegség? Vagy depresszió? Esetleg valami más?

Egy jó ideje úgy érzem hogy semmihez sincs kedvem, nem találom a helyem. A legtöbb embertől rosszul vagyok, úgy érzem mindenkit gyűlölök. Próbálok rajta változtatni, de egyszerűen képtelenség, legszívesebben mindig egyedül lennék. Senkivel sem tudok igazán jól beszélgetni, főként azért mert teljesen más témák érdekelnek, mint a korosztályom nagy részét. A hangulatom szinte mindig rossz, néha öngyilkossági gondolataim is támadnak, de egyáltalán nem szándékosan, csak néha belém férkőznek ezek a gondolatok. Folyamatosan fáradt vagyok, hiába alszom át a fél napot, akkor is fáradtság gyötör, szédülök, a hideg ráz stb. A legtöbbször úgy érzem nincs értelme az életemnek és hogy semmire sem fogom vinni, folyamatosan attól rettegek hogy én vagy a szeretteim meghalnak, esetleg valamilyen betegséget kapnak. Gyakran érzek erős szúrásokat a mellkasomban, főként stresszhelyzetben, a gyomrom pedig szinte állandóan görcsben áll - még akkor is ha az égvilágon nincs semmi baj. Ez valamilyen komolyabb betegség? És ha igen lehet tenni ellene valamit?