Igaza lehet és tényleg beteg ember vagyok?

Nem tudom, hogy jó topik-e de nincs senkim, akitől a kérdéseimre választ kapnék. Szóval nem sajnáltatni akarom magam, mert már réges-régen megtanultam, hogy úgyse jön egy úgy nevezett „mentőangyal„ aki megoldja a gondjaimat. Szóval az apám alkoholista ebbe beletörődtem, és már gyerekkorom óra úgy beszél velem, mintha szar lennék, és igen bevallom szarként is látom magam és úgyis kezelem magam (Persze ezt mind titkolom magamban, kifelé úgy mond nem ezt „Vetítem”). De itt nem ez a lényeg. Az apám gyerekkorom óta azt hajtogatja, hogy én vagyok a hibás mindenért. (Úgy 4-5 éves korom óta talán.) Anyám elhagyott, amit teljes mértékben megértek, mert apám verte őt azt hiszem, de ez még mindig nem a lényeg. Lehetséges, hogy a sok gyötrelem és a folyamatos megalázás következménye (Ami évről évre egyre nőt) az hogy nem maradtak bennem érzelmek? Képtelen vagyok a szerelemre. Sőt más érzelmeket is képtelen vagyok kifejteni. Ha az apám szid, amit már megszoktam, akkor leülök elé és mosolyogva hallgatom. ( Azért, mert semmibe veszem és tudom mennyire undorító egy hányinger ember és valószínűleg ő is ezt gondolja magáról és ezt rám vetítette ki) Szóval érdemes elmennem pszichológushoz? Pontosabban a nőkhöz vonzódom, de szeretet nem hinném, hogy tudnék táplálni irántuk. Egy lány tetszett eddig életem során huzamosabb ideig és az a tetszés is 1 hétig tartott. A nőket feszültés levezetésre használom. ( Félre ne értsetek, nem ütnék meg egy nőt se, itt a felgyülemlett szexuális feszültség levezetésére célzok) Szóval lehetséges, hogy az embertelen apámnak 1 dologban mégis csak igaza van? Hogy én őrült vagyok?

Azt hozzá teszem mikor 7 éves voltam, akkor apámnak volt egy álma, amit természetesen megosztott velem, mert miért ne.. Nem 7 évesekre tartozó dolgot egyből elkell mondani egy kicsinek nem? Szóval azt álmodta, hogy én megölöm őt. Ezt konkrétan úgy mesélte mintha félne tőlem és láttam a szemében, hogy gyűlöl engem. ( Ezt még gyerekként mondta nekem, habár fizikálisan még gyerek vagyok még most is, de én már nem igazán tartom magam annak) De nem értem őt. Hogy hibáztathat egy 7 éves gyereket egy olyan dologért, amit a beteg elméje (a saját tudatalattia) vetített ki számára álom formájában?

17 éves fiú vagyok és én magam teljesen átlagosnak és normálisnak tartom magam, de nagyon érdekel a dolog hogy más emberek, hogy vélekednek erről az egészről?

A véleményeteket előre köszönöm.

Oh és szerintetek, akkor érdemes benéznem egy ilyen pszichológushoz? Az ilyenek nem csak az időm lopják?

Ha valaki kíváncsi valamire, akkor tegye fel itt vagy kérdezze meg privátban, mert nem igazán titkolok semmit se.