Ha valaki ongyilkossaggal fenyegetozik, tehat hangoztatja, azt komolyan kell venni?

Nem mindenki aki öngyilkossággal fenyegetőzik, lesz öngyilkos. De nehéz eldönteni, hogy ki az akinél komolyan kell venni és ki az akinél nem. Néhány szem nyugtatótól egyébként semmi baja nem lesz, nagyon sokat kell ahhoz bevenni, hogy valóban kárt tegyen magában.

Az esetek többségében, az öngyilkosról sem a barátai,msem pedig a családjai nem gondolják, hogy öngyilkos lenne

Nem lehet tudni, sokszor szakember sem tudja megállapítani, van aki egyfolytában dumál róla és sosem teszi meg. Régebben egy pszichológusom mondta, hogy ha valaki tényleg öngyilkos akar lenni, mindenképpen ad le vészjelzéseket, megváltozhat a viselkedése, szóba hozhatja a témát, de mondom nem tudhatod mi a vészjelzés. Viszont ha bárkit aki megemlíti az öngyilkosságot pszichiátriára vinnénk, akkor nem maradna semmi hely és pl. az összes tini és kicsit is labilisabb felnőtt ott kötne ki, ráadásul többségében ok nélkül, mert igazából soha nem tennék meg, csak fel akarják magukra hívni a figyelmet.

Ha ilyet mond, és ismétlődően, akkor mindenképpen komolyan kell venni. És ha csak annyit teszel, hogy meghallgatod, hogy legyen kivel hangosan gondolkoznia, már megmentheted az életét. Nyilván valamit változtatnia kell, hogy a helyzetből kihozza a legtöbbet.

Szerintem komolyan kell venni. Nem feltétlenül azért, mert mi van, ha tényleg megteszi, hanem mert eleve az a tény, hogy ilyeneket mond, mutatja, hogy valami komoly gond van vele. Én is sokszor gondoltam ilyenre régebben, de visszatartott az, hogy tudtam, hogy vannak emberek, akiknek hiányoznék. Ő viszont biztosan magányos lehet. Segíteni kellene neki, mellette állni, kirángatni otthonról, lekötni a figyelmét.

Hát, én is ilyen, szociálisan érzékenyebb ember vagyok és volt egy jó barátom, akivel gyakorlatilag napi szinten találkoztunk és általában minden alkalommal jött az öngyilkossággal, meg az össze nyomorával, nem fogod elhinni, de nagyjából 10 évig hallgattam, szerencsére utána ő megsértődött rám, teljesen alaptalanul és lelépett, hónapok kellettek hozzá, hogy rájöjjek, h mennyire leszívta az energiáimat az az ember. Soha nem lesz öngyilkos, teljesen biztos vagyok benne, ennek ellenére minden alkalommal beparáztatott, h meg fogja tenni. Szóval ne hagyd, h hülyének nézzenek. Segíts neki, vidd társaságba, de ne hagyd neki, h az egész depresszióját rád nyomja.

Én is nehéz helyzetben vagyok, és az jelentené a megoldást, ha el tudnék költözni innen, de anyagi okokból én sem tehetem. Gondoltam már öngyilkosságra, de a jelek szerint nem lesz rá szükségem, mivel engem fizikailag is kikészít ez a helyzet, pár hónap alatt előjöttek mindenféle tünetek, és állítólag ezek hosszú távon súlyos betegségekké alakulhatnak (pl. rák). Sajnos nem tehetek mást, mint hogy eltűröm, mivel senki nincs a környezetemben, aki segíthetne.