Van itt aki skizofrén vagy az ismeretségi körében van olyan, szerintetek kellene aggódnom, egyáltalán aki skizofrén az sejtheti magáról, bővebben lent?

Nagyon nehéz erről beszélnem, de azért megpróbálom összerakni. Most 28 éves vagyok. Talán olyan 15 éves lehettem, amikor volt egy olyan részlet az életemben, amire így már nem nagyon emlékszem. Emlékszem, hogy sírtam, hogy meg fogok őrülni, nem tudom az érzést elmagyarázni, azt éreztem, hogy többé nem tudok rendesen gondolkodni. Emlékszem iskolába menet is sírtam és könyörögtem, hogy múljon el, aztán ez az időszak elmúlt. Későbbiekben, próbálok időrendben haladni, előjöttek furcsa dolgok, hol az pl, hogy elment egy repülő a ház felett és rettegtem, hogy becsapódik, tudom, hogy hülyeség mégis féltem tőle, vagy hogy a vonaton ahol ülök pont bedobnak egy követ stb... Volt és vannak olyan dolgok, hogy lefekvés előtt megnézem vagy 20-szor hogy biztosan felhúztam-e az ébreszőt, vagy valamit biztos lekapcsoltam-e. Volt egy időszakom, amikor sok stressz ért és depressziós voltam, rosszul aludtam, mintha ködbe jártam volna, állandóan fáradt voltam stb., kaptam rá gyógyszert és szépen ugyahogy elmúlt. Volt olyan, hogy olyan dolgok fordultak meg a fejemben, hogy a párom azért kapcsolja fel a villanyt, hogy jelezzen a szeretőjének, én magam is tudtam, hogy hülyeség, de ott motoszkált, próbálta legyőzni, hogy hülyeség. Vannak félelmeim elsősorban kóborkutyáktól, annyira, hogy nem igen járok egyedül és ha valahova megyek is mindig az utat lesem, hogy van-e kutya. Nem olvasom a gyógyszerek betegtájékoztatóján a mellékhatásokat, mert félek, hogy bebeszélném magamnak. Ami a legjobban aggaszt, hogy mostanában olyan gondolataim vannak, hogy például a párom megmérgez, tudom, hogy nem lehet, de a gondolatot nem bírom legyőzni magamban. Nem tudom más is van-e úgy vele, hogyha mondjuk megfogok egy kést, rögtön megfordul a fejemben vagyis mintha érezném, hogy élesen vágja a kezem, de ez másra is igaz, pl autóban utazok és mintha egy másodpercre látnám, érezném, hogy összütközünk egy kamionnal. Mikor fiatal, szinte gyerek voltam, rendszeresen azt éreztem pl a buszon, hogy nem szabad semmire gondolnom, mert valaki hallja a gondolataim. Folyamatosan úgy érzem, az emberek nem kedvelnek, kibeszélnek. Na most a nagykérdés az, ha mondjuk kezdődő skizofrén lennék, azt tudhatnám magamról? Mert én tudom, hogy ezek mind szürreális dolgok, és próbálom elnyomni. Gyakran előfordul az is, hogy nem bírom a gondolataim összeszedni. Vagy kész mondókát tudom magamban elmondani, de azt már másnak nem tudom összerakni. A memóriám sosem volt jó. Tudom el kéne menni orvoshoz, de nem akarom őszintén elhinni, vagy nem akarom, hogy esetleg mégis legyen benne valami, szeretném inkább legyőzni. 2 ezekért bezárhatnak? Ezért sem mennék. 3. Nem akarom, hogy a családom tudjon róla, hogy valami nem oké. Illetve egy kérdés, lehet zümmögést halucinálni? Félek a darazsaktól és méhektől és gyakran előfordul, hogy hallom, mintha zúgna, de nem találom.