Alzheimeres apámat elvigyem a temetésre?

Én azt gondolom, hogy igen. Mindenképp látnia kell a szertartást, részese kell, hogy legyen. Segíthet érzékelni a megváltoztathatatlant. DE: NEM vagyok orvos. A kezelőorvosát meg kell kérdezni!

Attól függ, hogy az Alzheimer melyik fázisában van. Mit érzékel még a világból, mit érzékelt Anyukád betegségéből, mit érzékel az időből, stb. Ha a halálának a tényét nem fogta föl, akkor a temetésen sem valószínű, hogy fölfogja, hogy kit temetnek el. Fel kell készülni arra, hogy mindig is keresni fogja és hazavárni. Alzheimeres apukám élete végéig az édesanyját várta haza, aki 40 évvel korábban halt meg, 87 évesen, az apám kezei között, de mikor apa alzheimeres lett, akkor mindig őt várta. Évekig alzheimeres volt, több rokont elveszítettünk sajnos ez idő alatt, keresztgyerekeit, unokaöccsét, akiket ő csak gyerekekként emlegetett és várta őket haláláig. Apu kilencvenen fölül volt, a "gyerekek" pedig képesek voltak és hatvan-hetvenévesen fogták magukat és meghaltak. Nem fogadta el. Szóval Neked kell ezt a dolgot megítélni, hogy a szellemi leépülés milyen fázisában van. Én az első esetben elvittem a keresztfia temetésére, de semmi értelme nem volt, megviselte, elfáradt, nem értette, hogy hol a "gyerek", nem fogta föl, hogy a szeretett "gyerek" van 63 évesen a koporsóban, megzavarta az egész, sokkal nehezebben kezelhető lett utána, az udvarban mindig temetést akart rendezni, stb. Utólag úgy ítélem meg, hogy akkor rosszul döntöttünk, hogy elvittük. De tényleg attól függ, hogy milyen leépülési fázisban van, Neked kell megítélned, nem lehet helyetted dönteni, ráadásul úgy gondolom, hogy jól dönteni se lehet, egyik megoldás se jó. Alzheimerrel semmi se jó.