Azon kívül, hogy az átlagnál magasabb az IQ szintem, kreatív vagyok és van érzékem a művészethez tényleg semmi pozitív nincs bennem és az egész életemben, mit tegyek?
Kitartóerőm nincs, szociális készségeim gyengék, túlzottan szép se vagyok, a sportokhoz kifejezetten béna, koncentrációs gondjaim vannak, határozatlan, döntésképtelen vagyok. Semmilyen sikereket nem értem el életem során, semmit se tudok végigcsinálni, megvalósítani, de még odáig sem sikerült eljutnom, hogy alapvető társadalmi elvárásokat teljesítsek. Párkapcsolatom nincs, de nem is gyötröm magam a ténnyel, inkább próbálok nem foglalkozni a témával. Nem vagyok se kedves, se jó fej, se szórakoztató, borzalmas társaság vagyok, befolyásolható akarat gyenge személyiség. Mindez a végtelenül negatív énképem eredménye, önbizalmam semmi, szorongok, paranoiás vagyok. Azért nincs önbizalmam, mert nincsenek sikereim és azért nincsenek sikereim mert nincs önbizalmam, ez egy ördögi kör. Végtelenül gyűlölöm magamat, és borzasztó érzés... nem tudok már honnan meríteni egy aprócska önbecsülést, mert tényleg, semmi okom arra hogy szeressem magam. Az igazság, hogy az emberek se kedvelnek túlzottan, valahogyan tudat alatt konfliktusokat generálok magamnak, rengetegszer megvertek már életem során. A szüleim, a barátaim, és idegen emberek.
IQ meg mindenféle személyiség teszteket töltögetek ki kínomban, hogy érezzem magam valakinek az eredmény által. Minden tettemmel, minden szavammal, minden gondolatommal az önigazolásért sóvárgok. Azért gyűlölöm a világot, hogy ne magamat kelljen, néha fel sem tűnik, hogy párbeszédeket folytatok le a fejemben azokkal akik valaha bántottak és megaláztak, hogy védve érezzem magam. Nem bírom így tovább, csak azt nem értem hogy eddig miért nem voltam képes elmenni egy orvoshoz. Gyáva vagyok, az az igazság. Néha nekiállok festeni és rajzolni, gyerekként rengeteget rajzoltam és megmaradt bennem a sok dicséret amit akkor kaptam és most valahol úgy érzem, hogy már kiveszett belőlem a természetesség mert csak mások véleményéért és dicsőítő szavaiért teszem. Ezért nem is merem kifesteni és rajzolni magamból a valóságot. Az valami olyasmi lenne, mint amivel a pszichiátriai intézetek falain találkozni. Könyörgöm, valaki szánjon meg egy 110%-osan őszinte és használható válasszal, véleménnyel. Köszönet. (Remélem, van akinek átjött mi is a problémám.)
És 19 vagyok.
válasza:Végigolvastam a leveled és nekem úgy tűnik túlságosan komolyan veszed a dolgokat, tehát nincs egy kialakult biztos énképed (self) amely biztosítani arról hogy neked mik az értékeid és ennek hiányában sodorható személyiségű vagy.
Lazíts ne foglalkozz ennyire mélyen önmagaddal. Inkább nézz egy jó filmet, menj el futni, találj olyan hobbit amit szívesen örömmel végzel. Festészet meg rajzolás az rossz sok értelme nincs és még ínhülygyulladást is kaphatsz :(
Viszont én azt látom hogy nagyon jól látod magad és önkritikus is vagy. Ilyen mértékű önreflexió ilyen fiatal korban roppant ritka! Ez csodálatos.
DE!!! Én úgy érzem rettentően rosszul érzed magad a bőrödben. Ha teheted és van rá alkalmad először egy pszichiátert keress fel minél sürgősebben. Ő majd diagnosztizál hogy milyen beteg vagy (én szerintem közepes depressziós epizód) és ad rá adekvát gyógyszeres kezelést és ha úgy érzi elküld pszichoterapeutához mert oda való is vagy!! Neked önelemzési éhséged van ilyen korban 18-21 tud az ember személyisége a leggyorsabban és legtöbbet fejlődni mert még rugalmasabb! :)
Sok erőt kitartást kívánok a gyógyulás hosszú és nem mindig könnyű útjához! :)
válasza:Festészet meg rajzolás az rossz sok értelme nincs és még ínhülygyulladást is kaphatsz :(
Ezt te komolyan írtad? A művészet az öngyógyító folyamat része, hatalmas örömforrás, önbeteljesítés.
válasza:Szerintem sok pozitív dolog van benned.
Pl. az, hogy fiatal vagy és még mindig nagyon sok időd van eldönteni, hogy mit szeretnél kezdeni magaddal és milyen szeretnél lenni. Ha valaki 50 felé kezd el ezen gondolkodni, az már nehezebb eset, de nem reménytelen!
Aztán felismered a gyengeségeidet. Van, akinek egy élet nem elég hozzá. Bár hasznosabb lenne, ha miután felismerted, nem ezek sulykolásával és erősítésével törődnél, hanem azzal, hogy hogyan lehetne fejleszteni.
Béna vagy a sportban, nem baj. Attól még otthon mozoghatsz valami dvd-re, oldja a feszültséget, jól esik és még jobban is nézel ki tőle.
Gyáva vagy, miben? Ezt is lehet fejleszteni.
Magas az IQ-d? Akkor ki kell használni, tanulni kell, olyat, ami érdekel. Magadtól is lehet tanulni, otthon. Veszel egy nyelvkönyvet és odaülsz fölé. Az is sikerélményt ad.
A rajzolás, festés is jó, hasonlóan a sporthoz eltereli a figyelmedet és gyógyító hatású.
Biztos vagyok benne, hogy ha nagyon akarnád, pont olyan hosszú listát tudnál írni a jó dolgaidról, mint ez a mostani.
Miért szeresd magad? Mert megérdemeled, még ha nem is ezt erősítette a környezeted benned. Fejben szépen búcsúzz el azoktól, akik bántottak, még egy utolsó kör beszélgetést zavarj le velük, és bocsáss meg nekik. Tudatosítsd magadban, hogy ezekre az emberekre és élményekre már nincs szükséged a továbbiakban.
Egyébként nem mutatnál valamit, amit rajzoltál?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!