Ugye jól teszem, ha otthagyom a munkahelyem? (többi lent)

Hát, én megértem a kényszert bizonyos szinten, gyerekkoromban nekem is voltak kényszercselekvésem, most már "csak" kényszergondolatokkal küzdök.

A kételkedőkhöz szólvan, azért ez nem annyira egyszerű, mint ti gondoljátok, hogy nem nézem meg valamit, csak kétszer. Erre jó példa, általában sokkoló is, hogy ott állsz, a peronon, és jön a vonat, közben óriási félelem, attól, hogy be ne ugorj alá, nem azért mert be akarnél, de az agyad kényszeresen fél tőle. De ugyan ez, h le ne szúrj valakit. Legyet nem öltem életemben kb., hogy akarnék bárkit leszúrni. Ilyenkor csak földbegyökerezni képes az ember, mert annyira idegen, és elhesegethetetlen a gondolat. Csak meg ne tegyem! Ettől rettegsz, szó szerint. Nem a legjobb érzés.

Másfelől, szerintem sem jó ötlet otthagyni a melóhelyed feltétlen. Mármint, sajnos elég nagy az esélye annak, hogy megint ilyen társaságot fogsz ki. Meg kell próbálnod megváltozni. És nem abban feltétlen, hogy letudd a kényszereid. Igen is válald fel a betegséged. Ha úgyis látszik rajtad, hogy fura vagy már mindegy. Ez olyan sokat nem ronthat. Lehet egy darabig téma leszel, de majd megunják. Beszélj a félelmeidről, és éreztesd velük, hogy nem akarod őket hátráltatni, de próbálják megérteni a helyzeted, amit persze úgysem fognak. Nehéz annak, aki nincs benne. De sokszor tapasztaltam már, hogy annak hatására, hogy én tálaltam, ők is megnyíltak.

Szóval előbb ezt próbáld meg. Aztán dönts.

Hidd el ez is nagy terhet vesz le majd a válladról.

Egyáltalán milyen munkát gondoltál magadnak? Mármint, ami menne? Mindenhol elő fog jönni az ellenőrizgetés.

Szia, én nem vagyok kényszerbeteg tehát nem tudom beleképzelni magam, viszont a szorongás nekem is megkeserítette az életem, így tudom, hogy mennyi energiát tud kivenni valamilyen pszichés probléma.

Nekem sokat segít a keresztény hit, Isten gondviselésébe vetett hit. Ajánlom neked a Zsoltárok könyve olvasását,,a szenvedőknek, nehézséggel küzdőknek nagy segítség.

Ami javított a helyzetemen, hogy gyógyszert szedek, szerencsére nem is durva, nem hizlal. Korábban nem hittem, hogy gyógyszer tud segíteni, javítani az életminőségen.

Másrészt ha nehézséggel találom szembe magam, segítségül hívom Istent, hogy legyen velem.

A Biblia Istene a szenvedőkhüz igen közel áll. Annyi a dolgunk, hogy felé fordulunk, belé helyezzük bizalmunkat. Ezt az Istent ismerheted meg a Zsoltárok könyvéből.

(Félreértés ne essék a hit nem menstvár számomra, kamaszkoromtól nagyon érdekelt, hogy milyen láthatatlan törvények mozgatják a világot, milyen világképet válasszak, ismerek más vallásokat, gondolkodásokat is).

Harmadrészt, ezt is tapasztalatból mondom, egy pszichológus is sokat segíthet. Maga az hogy elmondhatsz nála olyan problémáidat, amit mással nem tudsz megosztani. Hogy kifogalmazod magadból, megosztod, ezzel könnyítessz a lelkeden. Maga a beszélgetés, megosztás gyógyító.

Segíti az önismereted is, pontosan meg kell fogalmaznod olyan dolgokat, amik csak homályosak, derengtek benned. Tudatosan határozd el, hogy mindent elmondassz megoszatssz, nem azért járunk oda drága pénzért, hogy nagyokat hallgassunk. Így lerövidül a terápiás idő is. Számomra egy lényeges elvásá van pszichológussal szemben, hogy empatikus legyen (nem garantálom, hogy elsőre találsz jót).

Ja, végül de nem utolsó sorban ne hagyd ott az állásod, amíg nem találsz újat. Hívd Istent segítségül nehéz pillanatban, és túl fogsz jutni az adott nehézségen. Mindig előfordulhat valami kellemetlenség, nehézség, de mindig meg is oldódik, ha nem rúgod fel, hanem elviseled.

Nagyon fontos gyakorlati haszna van Jézus alábbi tanításnak:

„6,34 Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.”

Az idézet tágabb szövegkörnyezete, Jézus is tanította a gondviselést:

Mát.

6,31 Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk?

6,32 Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van.

6,33 Hanem keressétek ELŐSZÖR Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.

6,34 Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.

Nekem is voltak kényszercselekedeteim, csak akkor még nem tudták, hogy ez pszichés betegség, és hogy egyáltalán betegség. Az alkoholista, szadista apámnak köszönhettem.

Felnőttként olvastam először róla, akkor húztam párhuzamot magam és a betegség között. Mivel nagyon erős személyiségnek tartom magam, ezért nálam csak döntés kérdése volt az egész. Adtam magamnak 1 évet, hogy ezt leküzdjem. Eldöntöttem, hogy nem baj, ha leég a lakás a távollétemben, nem megyek vissza a buszmegállóból megnézni, hogy zárva-e az ajtó, a kilincs abban a helyzetben áll-e, amelyben én nap, mint nap látni akarom. Van biztosításom, majd az fizet. Ilyen és ehhez hasonló baromságokkal nyugtattam magam, és ugyan lassan, de biztosan kézben tudtam tartani a belülről fakadó kényszert. Aztán elmaradoztak...

Én ehhez kívánok Neked nagyon sok erőt és kitartást, mert tudom, hogy fejben dől el minden! Legalább addig érj el, onnantól már minden csak akarat kérdése.

A lelki béke, a megnyugvás után jön a pozitív kisugárzás, ami vonzani fogja a munkahelyeket. :)

Azért mondom, hogy ne rúgjon fel dolgokat, mert én is sokszor ezt tettem korábban, munkahellyel, képzéssel, amibe belekezdtem. Nekem a szorongás vett ki sok energiámat, illetve, hogy időnként rámjött a borúlátás, hogy mi a garancia, ha kitartok és végigcsinálom, annak lesz eredménye?? Ami fordítani tudott a hozzáállásomon, hogy felismertem, hogy nem a vak véletlen irányítja az életet, létezik gondviselés. A Zsoltárok könyvében sok helyen szó van erről. Megéri kitartani és végigcsinálni valamit, mert az Isten nem hagyja, hogy Benne hívő, bajában Hozzá forduló, megtérő, például munkanélküli legyen vagy hajléktalanná váljon. Isten hozzárakja az a részt, amit magunk nem tudunk befolyásolni. Azaz az élet egy hívő számára nem olyan, mint egy Monopoly játék.

Viszont, gondolkodjon el a Kérdező, hosszabb távon mi a célja. Akar-e tanulni még valamit, mit szeretne hosszú távon dolgozni, stb. Ha jelen munkahelye nincs összhangban ezekkel, keressen másikat és akkor lépjen. Munkanélküliségből mindig nehezebb állást keríteni, bár ki tudja. A kényszerbetegség kiveszi energiái nagy részét, ezért nem reálisan látja a munkahelyén a dolgokat. Lehetséges, hogy egyébként elviselhetőek lennének a súrlódások ott, máshol sem garantált, hogy nem gyűlik meg a baja egy-két kollegával.

Gyógyszert szedsz, Kérdező?

Nekem a gyógyszer segített a munkaképessé válásban, illetve hogy megváltozott a hozzáállásom az élethez, a nehézségekhez.

Kérdezőnek is használhatna a gyógyszer, plusz a lelki terhek megosztása egy pszichológussal, plusz a világképváltás.

A kényszercselekvést nem tudom hogy lehet gyógyítani, mik a hatékony gyógymódjai. Régebben találkoztam egy könyvcímmel, melyet egy egykori beteg írt. Talán hasznos lenne elolvasnia a Kérdezőnek, sajnos nem tudom a címét.