Hogy lehet együtt élni egy depresszióban szenvedő beteggel? Tanácsokra lenne szükségem, elsősorban olyanoktól, akik hasonló helyzetben vannak.
Legjobb, ha elengeded a füled mellett amit mond, amúgy ez az agresszivitás inkább azt jelenti, hogy önmaga iránt érzett dühöt próbálja levezetni rajtatok.
Ha rossz passzban van a bántásd ereszd el a füled mellett gondolj arra, hogy ez igazából nem neked szól, és próbáld olyan dologra terelni a témát, ami érdekli őt, megdícsérni apróságokért is, megköszönni ha megkér valamire. Erősítsd az önbizalmát, sz egóját. :)
*Nagyon megköszönni, ha akár valami apróságot végrehajt, amit kértél!
Bocsi
Köszönöm a tanácsaitokat!
Tudom, hogy nem direkt csinálja, meg nem gondolja komolyan, de addig mondja-mondja é smondja amíg ki nem hoz a sodromból, mert persze az is baj, ha nem szólok vissza, ha meg igen, akkor az, tehát keresi, hogy hogy lehetne valami veszekedést kiprovokálni. Borzasztó!
Illetve ez tipikus depressziós tünet, hogy ha bármi jó történik vele, egyből elkezd keseregni, hogy mi abban a jóban a rossz. Komolyan még a legjobb dologokat is addig csűri-csavarja, hogy a végén kiderül, hogy az rossz.
Én 10 évig éltem vele együtt, azóta szerencsére már saját családom van, így külön élek, de még így is ha találkozunk van, hgoy ugyanolyan minden mint régen :( A mai napig van olyan, hogy eljövök tőle és csak nyelem a könnyeimet, mert megint kaptam egy adagot.
Komolyan mondom, a depressziós embernek a családtagjait kéne inkább kezelni, mert nekik kell mindent lenyelni, magukba fojtani, elviselni, csak tűrni-tűrni...
amikor olvastam ezt...szabályosan könnybe lábadt a szemem...:( hisz teljes mértékben rám is rám illik a leírás:'(:( sajnos velem is ez a probléma...én is így viselkedem,de nem direkt...sőőőt
nem tudom mit tudnék vele kezdeni,gyógyszereken nem akarok élni...de ez meg így nem állapot..járok iskolapszichológushoz...egy fiatal csaj:S de úgy érzem nem megfelelő...nem segít..lehet el kéne menjek egy komolyabb pszichológushoz?!:(
Én is írok az érem másik oldaláról,habár én nem depresszióban hanem generalizált szorongásban szenvedek,ami annyit jelent,hogy vannak olyan napjaim amikor már attól kiakadok,ha valaki hozzám szól. Pár órával utána nagyon sajnálom az egészet,csak hát az emebr büszke és nem megy oda,hpgy bocsi,bunkó voltam...Már ha egyáltalán észreveszem.
Nem szabad komolyan venni amiket ilyenkor mondd,meg kell próbálni beszélgetni vele,rászólni sem kell,attól csak nő az agresszió.(tapasztalat)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!