Ti belenéztek az emberek szemébe, ha beszéltek hozzájuk?
Egy ideje megfigyeltem magamon, hogy nem nézek az emberek szemébe. Ha valaki elmegy a mosogatótól, és mondja, hogy tessék, akkor nem nézek a szemébe, csak megköszönöm.
Ha magyarázok valakinek, neki sem nézek a szemébe, általában másfelé vagy az arca mellé nézek.
Egyedül anyumnak és páromnak nézek a szemébe beszéd közben. Ez normális?
Nem, mert nem tudok még arra is koncventrálni. Gondolkodni és beszélni is necces egyszerre (talán mert szinte mindig egyedül voltam gyerekkoromban?), de hogy még a másikat is nézzem... Igazából nem emlékszem, mit csinálok, de tudom, hogy nem figyelem a nem nyelvi kifejezőeszközöket, mint filmben, leköt a beszéd miatti befelé figyelés.
A magas IQ ezen nem segít, sajna. Önbizalmam az elég sok van és sosem hazudok, nálam ezek nem játszanak.
#2
Én próbálkozom a nem nyelvi kifejező eszközöket is figyelni, de inkább ilyen megérzés alapon hasít belém az emberek véleménye rólam.
Én is egyedül nőttem fel, nincs testvérem. Engem is okosan mondanak, rendes IQ tesztre még nem jutottam el, egy régi anno 120at mutatott ki. Nem igazán vagyok szociális, sem társasági lény.
Nem lehet, hogy mert félsz?
Félsz attól, hogy ha belenézel másnak a szemébe, akkor a te szemedbe is bele tudnak látni?
Félsz esetleg attól, hogy olyannak látnak amilyen vagy?
Ha igen, ne félj, jó az, ha belenézhetnek a szemedbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!