tavaly augusztus elott semmi bajom nem volt utana nek foglalkozott velem az a fiú akibe szerelmes vagyok es azóta folyton álmos vagyok lehangolt mindig sírhatnékom támad. Csinaltam egy tesztet es azt irta hogy komoly hangulatzavaraim vannak. Ebből lehet depresszió?
A szüleimnek se senkinek sem merem elmondani csak ez egyik baratnőmnek...
2016. jan. 12. 18:53
1/4 gnoomage válasza:
A depresszió többsége viszonzatlan vagy elrontott szerelem miatt van :D
2016. jan. 12. 18:57
Hasznos számodra ez a válasz?
2/4 anonim válasza:
Ó, hogyne! Te soha nem olvastál szépirodalmat?
2016. jan. 12. 19:47
Hasznos számodra ez a válasz?
3/4 anonim válasza:
Hasonló helyzet nálam is.
Azt gondolom egyrészről, hogy egyáltalán nem kötelező senkinek sem viszonoznia, ha szeretem. Másrészről meg az a lehangolóbb inkább, ha becsapnak. Elhitted, hogy viszonozni akarják, miközben nem.
Én sokkal jobban érzem magam olyan kapcsolatokban, ahol eleve őszinték az emberek és nem ígérgetnek.
Gondolom az tud magába zuhanni ilyenkor, aki hajlamosabb depresszióra, meg kérdéses az is, hogy mi történhetett az adott esetben:) Mert ha engem kérdezel, ez önmagában nem lehet túl nagy ok a depressziózásokra:D
2016. jan. 13. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
4/4 anonim válasza:
Én egy fiú vagyok de sajnos tudom milyen érzés. Az egészről röviden annyit hogy az előző házunkban kb. 3 évet laktunk. Volt egy szomszéd lány aki tetszett de még fiatalnak tartottam akkor. (itt még én is tetszettem neki) Aztán ott laktunk már 1 éve akkor már kezdtem bánni hogy elküldtem régebben mert addigra megismertem és beleszerettem. Akkor én már nem tetszettem neki ez fájt nagyon de beletörődtem. Következő évben elkezdett megint irogatni nekem, jópofizni én ilyenkor nyilván reményt kaptam hogy lehet valami de csak hülyített és megint nem beszéltünk többet. Aztán jött 2017 ugye tavaly. Május környékén megint elkezdett irkálni tök jókat beszélgettünk és ő olyan jeleket küldött hogy még lehet is valami. Ennek nyílván nagyon örültem de neki volt egy gondja amit persze nekem soha nem mondott de másnak igen, mégpedig hogy dagadt vagyok. Oké ezt elfogadtam neki álltam elkezdeni fogyózni és ilyenkor kezdődött az egész. Jókat beszélgettünk ha esetleg rákérdeztem arra hogy lehet e valami köztünk mindig az a válasz jött hogy nem tudja vagy hogy lehet hogy lesz valami. Ez így ment tovább de egyre bunkóbb lett a csaj és én egyre rossz kedvűbb. Júliusig odáig jutottam hogy sikeresen lement 10kg ami látszott is de depressziós lettem. Nagyon rosszul éreztem magam egész nap aludtam csak este keltem fel és jöttem ki a szobából de akkor is csak annyira hogy elmenjek sétálni reggelig aztán újra haza és alvás. Sajnos ebben az időben nagyon sokat gondoltam az öngyilkosságra is. Ez idő alatt a legjobb barátommal is összevesztem persze a lány miatt. Ami a lényeg hogy azóta eltelt 1,5 év a depresszióm még jelen van sajnos, az eset óta nem szeretem ha sok ember van körülöttem, nem tudok az emberekkel normálisan beszélgetni, ha egy lánnyal beszélgetnem kell lefagyok még ha csak egy pénztárosrol is van szó. Az öngyilkossági gondolatok a mai napig megvannak és kb. várom a halált. Tehát engem a viszonzatlan szerelem mondhatni megölt. Próbáld meg minél hamarabb elfelejteni és ha megint közeledik ne reagálj rá ne akarj úgy járni mint én. 17/F
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: