Vannak itt olyan emberek akik elfogadták azt, hogy nem lettek olyanok amilyenek szerettek volna lenni?

Hát én nem tudom elfogadni ami,aki lettem,sem külsőre,sem belsőre.

Semmi jót nem kaptam genetikailag sem,sem hogy jóképességű,vagy valamiben ügyes legyek.Csorók is voltunk,nem is törödtek velem,vesztes lettem.Meghataroz minket honnan jövünk,mit hozunk magunkkal és a külsőm is szánalmas.Bár meg sem születtem volna!

Ja néha depis hangulatba kerülünk,kibeszéljük vagy kiírjuk és egy picit jobb lesz utána.

pPont az a baj hogy én évekig elnyomtam ezt magamba és most mint a bomba kirobbant belőlem.

Én úgy gondolom, hogy mindenképp meg kell próbálnunk változtatni magunkon, ha valami nem tetszik,de van, hogy a genetika( ha külsőbeni problémáról van szó ), és a szocializációnk igenis közbeszól... Ilyenkor kell az "Ami nem megy, kár erőltetni"-mondást alkalmazni. :)

22/N

22N jól látod sajnos sokszor azzal van bajunk amin nem tudunk változtatni és ki hova születik milyen anyagi helyzetbe az is meghatároz bennünket.

Van amin nem tudunk változtatni és tönkre vághatja az egêsz életünk.

Szinte mindenki közêpsuli után dolgozik,de ha anyagilag a béke feneke alatt lêvő családba születsz az utolsó fillérig hazaadsz mindent,vagy 20.000-30.000 ft-tal tudsz csak rendelkezni,ennyi marad ebből esélyed sem lesz külön költözni,saját otthont teremteni.

Ha rossz a genetikád és jó képességű vagy ügyes kezű sem vagy,akkor megint meg vagy lőve.