Zavarodott vagyok, valaki kisegítene a helyzetből?
17 éves fiú vagyok, és egyre jobban kezdek bekattanni. Minden nap, akárhányszor felkelek mindig valami mást akarok csinálni a jövőben, mindig megváltozik a gondolkodásmódom.
Egyik nap még informatikus, másnap már történész akarok lenni. Egy hónap múlva mérnök, egy hétre rá pedig biológus, csillagász, állatorvos, stb... Valamiért mindig elmúlik a rajongásom valami iránt. Egyszer a családot tekintem a legfontosabbnak, máskor önmagamat, felborul az értékrendem. Olykor gazdag akarok lenni, később pedig inkább leszek szegény, de bölcs. Kb. havonta más zenéért rajongok, egyszer dubstep, máskor rock, rap stb...
Általában ha megnézek egy filmet teljesen megváltozik a világhoz való viszonyulásom. A probléma csak az, hogy a filmek nem feltétlenül fedik a valóságot.
Nem tudom eldönteni mit csináljak. Legyek történész? 21 évesen diplomázom, és értékes tudással lettem gazdagabb. Munkahelyem viszont nem lesz. Biológia esetében ugyanez...
Végezzek el valami tanfolyamot? Nagyobb eséllyel lesz munkám, mint egy történelem vagy biosz diplomával. Ugyanakkor lenéznek az értelmiségiek, elvégre én nem lehetek olyan okos mint ők. Ráadásul rengeteg buta emberrel kéne nap mint nap találkoznom, amit nem tudnék elviselni(ez sosem változik). A munka pedig borzalmasan monoton lenne, nem? Vagy minden munka ilyen?
Nem vagyok társasági ember, ugyanakkor vágyom a társaságra. Most akkor mégis társasági vagyok? Néha olyan magány jön rám, hogy csak bámulok ki a fejemből. Barátaim nincsenek, vagy elköltöztek, vagy pedig már túlságosan megváltoztak(rossz értelemben). Barátnőm még nem volt, pedig jó lenne ha lenne. Nem vagyok csúnya, sőt elvileg jól nézek ki. Társaságban feszengek, mig mások beszélnek addig én kussolok, hamar zavarbajövök.
Feszültség levezetésére napi ötször is kiverem, ami valljuk be nem valami egészséges hosszú távon. A feszültséget a zavarodottságom gerjeszti.
Elvileg minden ember átesik hasonló dolgokon, mint amiken én. De itt az érettségi, és el kéne döntenem mi legyen. Nagyon szívesen kiköltöznék Svédországba, ott szeretnék élni. Nem tudom miért oda, mikor ott mégnehezebb barátkozni... Múltkor még Szomáliai kalóz akartam lenni... Nem vágom miért van ez...
Valaki? :/
válasza:Nem hinném, hogy ki tudnálak segíteni ebből a helyzetből, de a gondolataimat leírhatom.
Buta emberekkel mindig találkozni fogsz, a világ már csak ilyen.
Szerintem olyan munkát válassz, amihez tehetséged, adottságod van s életed eddigi érdeklődési hullámai s személyiséged alapján úgy tűnik, el is tudod viselni... Persze így se sokkal könnyebb a döntés, de hogy mit gondolnak rólad a diplomások (én az vagyok, de ha eszem lett volna, nem végzem el az egyetemet :D s eszembe se lenne lenézni valakit, akinek nincs diplomája vagy tisztelni valakit, mert van. nem az számít)... No, az nem fontos. Másoknak ne nagyon akarj megfelelni, főleg szinte mindenkinek ne, úgyse sikerül. Próbálj Te magad boldog és elégedett lenni s ha még csinálsz is valami hasznosat a világban, az szuper.
"Nem vagyok társasági ember, ugyanakkor vágyom a társaságra. Most akkor mégis társasági vagyok?"
Nem feltétlenül, csak ember... Az ember tipikusan nem magányos lény. Én is szeretek elég jó közelítéssel remete lenni, de néha azért kell társaság (főleg egy igen verbális, kíváncsi és szangvinikus-kolerikus vérmérsékletű valakinek. könyvet lehetne írni az ellentmondásosságomról s már ki se fogom nőni).
Viszont ne hidd, hogy másokkal nem történik meg, hogy lövésük sincs, mik akarnak lenni s végül valamelyest a véletlen dönt s évtizedek múlva eltűnődnek, hogy sokkal könnyebb életük lett volna, ha másfelé mennek... De olyan is van, aki 1-2 boldog évtized után teljesen másba fog.
A pályaválasztás nem könnyű.
A te eseted azért durvább, mert nemcsak ebben a nehéz, nagy léptékű dologban vagy bizonytalan, hanem durván megváltoznak benned benned a dolgok. Ezt el sem tudom képzelni, az emberek azért ennél konzisztensebbek szoktak lenni, igen nehéz lehet ezt kezelned.
Mint ha engem írtál volna le csak èn napi ötször rágózom vagy inkább levezetem a dühömet valahogyan mondjuk zenèt hallgatok beleverek egyszer-kètszer a párnába..r*hadjon meg...de nem baj...
Mèg nem tudod, hogy mi legyél ~ szerintem akármikor válhat belőlef akárki( egyik iskola/ képzés a másik után )~ csak kitartónak kell lenned .
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!