Mit tehetnék, hogy kilépjek ebből a helyzetből?

Sziasztok

Elég komplex a probléma. Tehát az a helyzet, hogy itthon élek a családdal, ami egy káosz. Anyám megrögzött hazudozó, pénzéhes, nem törődik a családdal, csak van. Annyi hitelt felvett már, hogy azt se tudjuk összesen, hány millió Ft a tartozása. Ennek ellenére még nem váltak el apámmal. Ő is idegroncs, semmi nem érdekli igazából. Bátyám szintén egy idegroncs. Egész nap a számítógép előtt ül. Én már egyáltalán nem beszélek velük, mert ahogy ők hozzám szólnak és a káromkodással, üvöltéssel nem tudok azonosulni.

Már letettem arról, hogy beszéljük meg értelmesen a problémákat sajnos. Képtelenség velük beszélni. Engem semmibe vesznek, bántanak minden nap.

2 evvel ezelőtt nagymamám (anyai nagymama)lebénult és hozzánk költözött. Mivel nem voltak hajlandóak arra, hogy idősek otthonába vigyük. Ezt nem rosszindulatból írom, de nagyon sok probléma van vele. Sajnos a mai világban szerintem ez a megoldás is szóba kell, hogy jöjjön, mivel nem kis felelősség az idős beteg 0-24 órás felügyelete stb. Tehát én vigyáztam rá 2 évig, anyám sakkban tartott, hogy ha nem vigyázom rá, akkor elesik , meghal stb. Hogy tehet ilyet egy szülő? Van ugye olyan opció is, hogy szociális gondozót hívunk. erre sem került sor( mivel nem fizeti senki)csak a 24 alkalom, amit igénybe lehet venni ingyenesen. Tehát mostanáig is itt lakik, ami nagyon nehéz már számomra. Kötelező jelleggel anyám hazarendel bárhonnan , hogy menjek haza, kotelességem vigyázni rá, ha ő eppen dolgozik/egyéb dolga van.

Én most még tanulok, novemberben végzek. Munkám nincs, de keresgélek. Szorongok, félek mindentől s mindenkitől, szörnyű gondolataim vannak. Mindennap gondolok az öngyilkosságra.

Év elején majdnem felvettek egy jó munkahelyre, de a munkáltató közölte, hogy nem tud foglalkoztatni egy olyan embert, akire ha rábíznak valamit, elkezd remegni és ideges lesz. Azóta nagyon magam alatt vagyok.

Pszichológushoz szeretnék menni, most nincs rá pénzem. Voltam tb-s rendelésen, de a pszichológus elég kezdő volt, nem segített a dolog ..

Tudom, költözzek el, de nincs rá lehetőségem :( ezen felül egy érdemleges emberi kapcsolatom sincs. Nem tudok kialakítani kapcsolatokat. Akik voltak barátok, fokozatosan eltávolodtak tőlem, élik a saját életüket más városban

Mit csinaljak??? Velem van a baj. Megőrülök, hogy nincs életem, úgy érzem be vagyok ide börtönözve.Nagyon magányos vagyok.Tehetetlennek érzem magam 1000%osan, de muszáj lesz tennem valamit. Valaki tanács? Kérem kíméljenek a negatív kommentelők. Aki tud tanácsot adni, annak köszönöm előre is! Elég hosszú lett, bocsi. L/23