Normális ennyire stresszelni vagy ez már betegség?

Egyetemista vagyok, már negyedikes, eddig minden vizsgaidőszakot végigstresszeltem, áttsírtam de minden megvolt időben. Mégis már most pánikolok hogy mi ha nem sikerül valami. Nem szeretnék elmaradni, szeretném időben befejezni a sulit mert őszintén bevallom iskolaundorom van. Nagy a követelmény,180an kezdtünk 100an maradtunk, kivagyok már idegileg de tudom hogy muszáj tanulnom. A szüleim idősek, nincs sok pénzünk ezért is jó lenne időben elvégezni a sulit és aztán dolgozni rendesen. Anyám mindig azzal jön nekem hogy ne dolgozzak, tanulja, fejezzem be időben a sulit, támogat engem amennyire tud, viszont gyerekkorom óta látom rajta h nemtudja elfogadni ha nekem valami nem annyira jól megy. Testvérem már rég külön él, ő stréber volt- perszehogy tőlem is ezt várják el othon. Ezen kivül kicsit szociofób is vagyok, alapiskolán sokat cseszegettek, mindig veszekedtem, harcoltam valakivel, kiutáltak engem, mindig egyedül voltam de ezt már annyira megszoktam hogy sokszor zavar az emberek társasága, pl. egyedül szeretek vásárolni menni, egyedül megyek enni, nem vagyok hajlandó koleszba menni mert tudom h 1 hét után agyamra menne a szobatársnőm ezért inkább naponta 4kor kelek hogy beérjek időbe a suliba. Nem birom a korosztályomat, se a tiniket, ellenségesnek és beképzeltnek látom a többségüket akik csak a telefonjukat bújják egész nap, abszolút semmi komunikációs képességük nincs és még bunkók is. Egyetlen téma ami érdekli őket az a pia. Inkább 35 évesekkel lógok mint a korosztályommal. Kivéve a barátomat, ő 23 és vele nagyon jól megvagyok, olyan mintha a tesóm lenne. De néha rendesen gyomorgörcsöm van ha bizonyos embereket meg kell szólitanom, alapiskolán és gimiben is 12 évig gyomorgörcsökkel jártam minden reggel, utáltam odajárni. (Tudom hogy erre a kérdésre is 1 rakás negativ választ fogok kapni mert ismerem az emberek bunkó mentalitását...)De szerintetek ez igy ok? Vagy beleőrültem a stresszbe? Néha apró dolgokon is nagyon felkapom a vizet és orditani tudnék. Éjjel nehezen alszom el, félek hogy sikerülnek e a terveim és ha nem akkor mi lesz...