Beteg lennék akkor?

A mai nap olvastam egy olyan szindrómáról minek neve Asperger. Utána néztem a bővebb leírásoknak, tüneteknek és majdnem minden egyezett az én panaszaimmal. Tehát ez a visszahúzodás, az ingerek is tompultak, koncentrálni is nehezen tudok, félénk vagyok. Kiskoromba nem éreztem magam gondterheltnek, ellenben most tinédzser koromat élem 17 éves vagyok. Szóval egyszer csak nagyon megnehezült az életem, az életminőségem megromlott, kerülöm a kapcsolatokat, és nem is szívesen beszélgetek másokkal, épp azért mert tudom, hogy elrontom és olyan ember vagyok akit érdekel mások véleménye pont amikor egyébként le kéne hogy sz#rjak. Ez mellé társul természetesen egy mondhatni napjainkban igen elterjedt depresszió, amiben ráébredek, hogy milyen haszontalan vagyok, nálam mindenki mindent jobban csinál és tényleg. Ezt bizonyítja az is, hogy sokszor körbe nézek és mindenkinek van egy másodlagos közelállója ez alatt értem a barátot. Nekem csak az elsődleges a családom, nem szeretnék a jövőre gondolni, de pl. a munka szóba jön, hogy mihez kezdek éretségi után, hogy eltudok e helyezkedni, érteni fogok e a szakmámhoz, a jövőt szomorúnak látom, ott tartok, hogy azt se tudom hogy mi akarok lenni. Bocsánatot kérek, ha nyelvtani hibát vétettem, gyorsan összeszedtem a gondolataim. A gondolataimból kis részt meríteni. :(