Mennyi idő be került nektek megváltozni?

A terapeutádnak igaza van, ez valóban egy hosszú folyamat. Én más (hisztrionikus) személyiségzavarral jártam terápiára. A változások fél év után indultak be, de még hosszú időbe telt átstrukturálni a személyiséget. Két éve járok, de még zajlik a terápiám (már a rögzítő szakasz, tehát gyakorlatilag már "kész" vagyok, de még rögzülni kell az eredményeknek, új helyzetekben próbálgatom az új személyiséget.)

A borderline az ennél bonyolultabb állapot, ezért a kezelése is valamivel hosszadalmasabb. De azt tudom mondani, hogy az elején nehéz elfogadni, hogy nem látod a végét, aztán később könnyebb lesz... a személyiségfejlődés ugyanis egy élethosszig tartó folyamat, tehát nem is kell látni a végét. :) Ha nem fejlődsz, akkor már nem is élsz...

A terápiában fokozatosan jönnek a sikerélmények, vannak nehéz időszakok, de ezek szükségesek. Egy idő után már nem fog számítani, hogy lásd a végét, mert a terápiában az út maga a cél. És spontán azonosulni lehet ezzel a szemlélettel. Aki terápiára jár, az megtanulja a türelmet is. Most még nyilván nem megy annyira, hiszen a türelmetlenség is a problémás személyiség része. De aztán idővel kialakul...

Én annyit tudok mondani, hogy ha valahogyan véletlenül visszacsöppennék az időben, és döntenem kellene, hogy újrakezdem-e a terápiámat, akkor gondolkodás nélkül újra belevágnék, ugyanis életem legjobb döntése volt. A legjobb, amit tehettem/tehetek magamért. Teljesen megváltoztatta az életem, az önmagamhoz és a világhoz való viszonyom. Tudom, hogy az elején nehéz... mindenkinek az. De idővel egyre jobb és jobb lesz.