Miért ne legyek öngyilkos?

Úgy érzem az életem egy zsákutca, egy végeláthatatlan kudarc sorozat amiből nem látok kiutat. Elegem van a hazug,álszent emberekből. Abból, hogy nem becsüli senki a munkámat bármennyire is igyekszem. A családom is utál miattuk sem lenne érdemes maradnom, még örülnének is. Szeptemberben kezdeném az egyetemet, Debrecenben az általános orvosit, de erre sem érzem alkalmasnak magam.Pedig egy éve még minden vágyam volt, sebész akartam lenni. Majd egy következő életemben.... Nagyon sokszor elsírom magam, és egész nap fáradt vagyok. Szorít a mellkasom és alig kapok levegőt, ráz a hideg és egyszerre izzadok, a gyomrom görcsben van. Ilyenkor úgy érzem elveszítem teljesen az irányítást saját magam felett. Bármilyen rossz élményem van, akár egy apróság is azonnal öngyilkosságra gondolok. Ingerlékeny is vagyok és állandóan rosszkedvű. Sosem volt még párkapcsolatom sem, még rövid sem, semmilyen. Mindenki csak lefeküdne velem, aztán továbbállna és ezt nyíltan is bevalljak nekem. Nincsenek barátaim, senki akivel beszélhetnék. A névelő apám is sokszor úgy néz rám, mint egy nőre és egyszer amikor aludtam fogdosta a fenekem.Anyám nem hitt nekem. Ő is rideg és távolságtartó. Már volt, hogy vagdostam magam és van, hogy napokig nem eszem egy falatot sem, mert nem megy. Bárcsak jönne valami betegség és elvinne hamar. Mindegy csak meghalnék, utánna könnyebb lenne....