Betegesen foglalkoztat mások véleménye. Miért?
Nincs kivétel: aki éppen a környezetemben van: családtag, kolléga, egy bolti eladó, vagy egy csapattárs.
Gyerekkorom óta ez van, csak mostanra már annyira elhatalmosodott, hogy egyre nehezebben élek vele együtt (23 éves vagyok).
Úgy érzem, ha nem teljesítek 100-on, akkor ők már rosszat gondolnak rólam (nem pusztán maximalizmusról van szó). Ezek a saját gondolataim, de mindig azt hiszem az adott pillanatban, hogy az övéké.
A gond az, hogy amíg arra gondolok, hogy ők vajon most milyen véleményt alkotnak rólam, addig nem tudok koncentrálni a feladatra, így elrontom azt, és máris zúdítom magamra a negatív véleményt, mintha a másik gondolná... Semmi nem jön össze, és nem is fejlődök. Nagyon hosszú idő kell, ahhoz hogy megtanuljak rendesen valamit. Elmaradok a korosztályomhoz, de leginkább magamhoz képest. Mi lehet ez?
Úgy gondolom, hogy nagy adag önbizalomhiány lehet az oka, de szerintem nem csak ez bújik meg a dolog mögött.
Tervezem, hogy pszichológushoz fordulok a problémával, de kíváncsi vagyok, hogy Ti mit gondoltok róla.
"Nagyon hosszú idő kell, ahhoz hogy megtanuljak rendesen valamit. Elmaradok a korosztályomhoz, de leginkább magamhoz képest. Mi lehet ez? "
szintén:) ha vki nézi a munkámat, vagy amit csinálok, nehezebben megy, vagy tök bénán.... pl ez olyan ha utcán kell ennem mert olyn éhes vok mint a frkaS:D akkor utálom ha néznek... vagy ha orrot fujok:D
de pszichologushoz menni tuti nem fogok:D
Velem két éve elhitették, hogy ha nem értem meg egy könyv mondanivalóját, akkor nem vagyok ,,igazi". Egy könyv mondanivalóját sokszor viszont csak úgy érti meg az ember, ha van elég élettapasztalata, én meg még csak 20 éves vagyok... persze, bedőltem az illetőnek, azóta szorongva olvasok. ,,Úristen, mi van, ha nem fogom megérteni? Hülye vagyok?" Aztán szépen leszoktam róla, mert rájöttem, hogy a tapasztalatokat meg a dolgok megértését nem tudom úgyse siettetni, kár a sok szorongásért.
Szóval, szerintem gondold végig azt (ahelyett, hogy azon jár az agyad, hogy már megint mit nem sikerül száz százalékra teljesítened), hogy azok az emberek mindent tökéletesen csinálnak-e, akik véleményétől függsz? Biztos nem. Senki nem tud mindent tökéletesen csinálni, sokan még jól sem. Az emberek nem tökéletesek. Tőled sem várhatja ezt el senki. Te sem magadtól. :) Ha megteszel mindent, ami tőled telik (de tényleg azt, ami telik, és nem hibáztatod magad közben, hogy miért nem tudsz jobbat!), akkor már senki nem hibáztathat. :)
Valószínűleg a teljesítménykényszer miatt tanulsz lassabban vagy vagy ügyetlenebb adott helyzetekben. Próbálj meg ,,lazítani", valahogy kioldani ezt a feszültség-görcsöt, hogy neked most teljesíteni kell... Amíg ideges vagy, nehezebben fog menni megtanulni akármit is.
Ha te úgy érzed, hogy szükséged van pszichológus segítségére, akkor menj. Vagy ha a családodból van valaki, akivel tudnál erről beszélni, az is jó, de ne hagyd magadon ezt eluralkodni. :) Sok szerencsét! :)
Nagyon jó, hogy felismerted, hogy ezek a minősítések nem mások véleményén alapulnak, hanem saját magadról alkotott vélemények,gondolatok okozzák!!!!
Nekem is ez a problémám, én viszont szociális fóbiás is vagyok. (a kettő között van kapcsolat, de ezt most hagyjuk. Szerintem te nem vagy az, bár nem tudom, hogy egyéb problémáid vannak-e, abból derülne ki.)
Írnál példát arra, hogy miből gondolod, hogy elmaradsz a korosztályodhoz, vagy hogy mit értesz az alatt, hogy magadhoz képest?
A többiekhez próbáld meg nem hasonlítani magad. Én is mindig ezt tettem.Írok egy példát: többféle suliba jártam már, és mindig azt éreztem, hogy a többiek milyen ügyesen szerepelnek, milyen okosak, mennyi mindent tudnak, én milyen kevés vagyok hozzájuk képest. Erre a vizsgákon rendszerint(ha tanultam:-)) vagy ugyanolyan jegyet kaptam, mint a többiek, vagy jobbat. Ez nem egyszer fordult elő, Még az államvizsgán is azt éreztem, hogy milyen béna voltam, végül abból a csoportból aznap csak 2-en kaptunk jelest!
A másik dolog, hogy azt hittem, csak akkor vagyok jó, ha minden összefüggést szó szerint megtanulok és megértek. De azért ez nem így van, erre a munkahelyemen is rájöttem. Mindent maximálisan akartam teljesíteni, minden részletet megérteni és az alapján megoldani a munkát, úgy hogy minden részletkérdésre rengeteg időt szántam. Ez igencsak lelassította a munkám. Persze törekedni kell a jóra, de nem lehet mindent 100%-osan megvalósítani, egy munkahelyen az is számít, hogy milyen gyors vagy, a legapróbb részletekbe nem szabad elveszni, mert nem mindig az a lényeg.(Ez a sulira is vonatkozik persze)
Remélem tudtam segíteni, persze ezek csak kiragadott részletek, egy jó pszichológus biztos tud tanácsokat adni!
De ha mégis úgy döntesz, hogy egyedül próbálod megoldani, érdemes könyveket olvasni a témákkal kapcsolatosan. Rengeteg technika létezik, hogy lehet változni, de ezt most nem részletezem, igazából személyre szabottan neked kell rájönni, hogy mi segít, ebben viszont tényleg egy szakember segíthet igazán.
16:14-nek: neked viszont szociális fóbiád van nagy valószínűséggel. Nézz utána, a neten is elég sok anyag van róla, megnézhetnéd szerintem, hogy rád illelnek-e a tüetek. Egyébként nem értem, hogy miért nem akarsz pszichológushoz menni, de ez már a te dolgod:-)
Előző vagyok. 16:31-esnek: én adtam neked + pontot, tök jó, hogy 23 évesen ilyen ügyesen átlátod a dolgokat.
Kár hogy nekem csak mostanra sikerült, én egy pár évvel idősebb vagyok :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!