Hogyan alakul ki a szorongás?

elfojtott düh

Nekem hasonló van, csak enyhe fokú és lassan, de folyamatosan javul mert én azt akarom. Amikor emberek közé megyek, azt mindig stresszként élem meg. Szerintem a középiskolás éveimben alakult ki, immáron 10 éve. A lényeg: meg kell értened, hogy ez az egész élmény nem racionális. Ha ellenkezel vele, annál inkább elfojt. Sz@rd le. Legyél vagány és vállald fel! Ismerd be magadnak, hogy van egy ilyen problémád. Ezek után határozd el, hogy változtatni akarsz és viselkedj úgy, mintha nem is lenne ilyen problémád. Eleinte erőltetettnem tűnik, de majd megszokod a "normális" életformát, hiszen minden sokkal gördülékenyebben fog menni. Minden szituáció egy "ingyenes gyakorlat" számodra. Keresd a szituációkat, beszélgess, menj társaságba. Ne stresszként éld meg, hanem vedd úgy, mintha egy tanfolyamon lennél.

Nekem is ez van.Nem szívesen megyek emberek közé

Én is hasonló problémával állok szemben és egy ideje már kutatom a kivezető utat. Ami tuti működik az az, hogy ha sikerül a saját "bénázásodat", "küzdelmedet" nevetségesnek látni és Önmagad megmosolyogni! Ha valaki saját ügyetlenségén tud nevetni, az jó önismeretre vall. Ezáltal feloldozod, elfogadod magad és nem leszel stresszben.

Nekem is ez a problémám kb. általános óta. Próbálok megküzdeni vele, néha sikerül néha nem. Úgy fogom fel, mint gyakorlást és általános óta azért javult a helyzet. De a kudarcot elég nehezen élem meg, nincsenek barátaim, elég magamnak való vagyok.

24/L vagyok.

megfelelelési kényszer