Indulatkezelési problémáim vannak (? ) Mit lehet ez ellen tenni? 17/L

Körülményeimet tekintve idegen nyelvi környezetben élek, nehézségeim vannak a nyelvel, és ez sokszor nagyon bánt/idegesít.Az iskolában (meg sajnos úgy általában az országban) elég alul szocializálódott, műveletlen emberek vesznek körül, és nem igazán értenek meg (és ez most nem a "jaj-megnemértett-kamasz-vagyok" szöveg)

Szóval mióta kint vagyok, látom magamon hogy sokkal neurotikusabb vagyok mint előtte. Kisebb dolgoktól is könnyen felhúzom magam, akár annyira, hogy sírva fakadok dühömben (ami nálam elég ritka, nagyon ritkán sírok). Mostanában a "idegesítő" szituációk is megszaporodtak, anyukám belépet a klimax-korszakba, nagyon sokszor teljesen lényegtelenül húzza fel magát.Nevelőapám néha csak úgy indokolatlanul bunkózik. Velük elég normális vagyok, nem szoktam visszaszólni, akkor sem ha úgy gondolom hogy nincs igazuk. Viszont már nagyon sokszor gondoltam arra hogy pl a nevelőapámat egyszer halálosan megfenyegetem (esetleg a fenyegetést be is váltom), vagy "rossz gyerek" leszek azért hogy idegesítsem őket (pia,cigi stb...) esetleg egy éjjel bepakolok egy hátizsákba és elhúzok a francba, azért hogy ők rosszul érezzék magukat. (Tudom-tudom, hú "mennyire egy önző ember vagyok, ássam el magam". Ezekből a válaszokból nem kérek, köszi)

És öcsém látja hogy anyáméknak én vagyok a lábtörő, úgyhogy iszonyú szemtelen, nem lehet vele bírni, csak ha kiabál az ember.

Sokszor már az is nagyon felidegesít ha mások érzelmességét látom. Korábban azt hiszem nem voltam ilyen (bunkó) kemény szívű, sőt időnként nagyon empatikus tudok enni a barátaimmal például. Sokáig le tudok nyelni dolgokat anyáméktól, vagy tőlük, viszont néha valami baromi nagy gyűlöletet érzek irántuk amiért bántanak....Ezek itt mind a serdülőkor velejárói, vagy menjek valami pszichológushoz?