Ki tud segíteni abban, hogy feloldjam a gatlasaim?
Lehet, hogy közhely, de elsősorban te magad tudsz magadnak segíteni.
Át kell ezt gondolnod, hogy szingli akarsz-e maradni örök életedben? Ha a válasz nem, akkor gondolj a következőre: ha nem mész oda egy lányhoz se, akkor nagy valószínűséggel szingli maradsz. Ha odamész, van esélyed. vagy elrontod vagy nem, de ha igen, akkor semmivel sem vagy hátrébb. Ha nem, akkor pedig, nos.. hajrá! :)
Ez hatalmas segítség volt #1-estől... Egy egézséges ember egyszerűen fel sem foghatja hogy másnak ez milyen hatalmas problémát jelenthet.
Nos amit tehetsz az az hogy elmész pszichológushoz, vagy szedsz rá gyógyszert amit a pszichiáter ír fel neked. Az előbbit akkor tanácsos felkeresni ha valahol mélyen tudod hogy milyen lelki okokra vezethető vissza a szorongásod, utóbbit pedig akkor ha nincs ilyen.
Mind a ketten hülyeségeket beszélnek :D :D :D
Pszichoizé meg gyógyszer, csak mert valaki nem veszi az élet fontos dolgait, mint a párválasztás, könnyedén. Áááááá....
Kedves Kérdező, a legfontosabb, hogy ne görcsölj ezen, és ne azzal menj ki minden reggel az utcára, hogy ma aztán vagy rögtön becsajozol, vagy reménytelen eset vagy... Inkább:
1. járj társaságba, különösen olyan helyekre, ahol veled azonos érdeklődésű emberek vannak. Szerezz barátokat! Fiú, lány, mindegy, csak barátkozz! A közös érdeklődések mentén sok szabadidős programot szervezz sok emberrel.
2. Ehhez mindenekelőtt LEGYENEK HOBBIJAID. Csinálj valami olyasmit, amit szeretsz annyira, hogy ez összehoz más emberekkel.
3. Ne szégyelld, vállald fel, hogy szingli vagy, beszélj róla nyíltan, hogy még nem találtál magadhoz illőt. Meg fogja hallani az, akinek a megfelelő időben kell.
4. Ha egy lány szívesen beszélget veled, csak add magadat, barátkozz vele, (ne akard lerohanni, vagy éppen utálni ha neki meg van valakije,) csak legyél kedves, és mosolyogj. MOSOLYOGJ. Légy pozitív.
jajj #3-as. Azért szocializálódik nehezen mert szorongásos. Ezen nem fog segíteni az hogy társaságba megy. Ott sem fogja kellemesen érezni magát hanem feszengeni fog és nem lesz felszabadult sosem. Ez talán még gátlásosabbá teszi mint amilyen eddig is volt.
Segíteni próbálsz de úgy akarsz megtanítani valakit úszni hogy bedobod a medence közepébe aztán próbáljon meg ne elsüllyedni. Azért mert segíteni akarsz attól még a tanácsaid pocsékak kedves #3-as. A segítőszándék és jó tanács sajnos ritkán jár együtt...
Egyedül csak egy bizonyos szintig lehet eljutni. Ha erőt veszel magadon, lehetnek kapcsolataid, de a tudattalan viselkedési mintázatok, amik miatt nem tudsz kapcsolatokat kezdeményezni, hosszú távon tönkreteszik a kapcsolatokat.
A "nem vagyok elég jó" mintázat egy párkapcsolatban szörnyű tud lenni, mindkét fél számára, néhány év alatt megmérgezi a kapcsolatot és rosszabb lesz, mint előtte.
Ezért, ha megoldást keresel (és nem félmegoldást), én azt javaslom, hogy fordulj szakemberhez. Olyanhoz, aki mélyen, a gyökerénél kezeli a problémát, tehát valamilyen analitikus irányzatot képvisel. Ha a tudattalanban íródik át a probléma, akkor nem csak ismerkedni tanulsz meg, hanem kapcsolatokban működni is. Nagyon nem mindegy!
"Ezért, ha megoldást keresel (és nem félmegoldást), én azt javaslom, hogy fordulj szakemberhez. Olyanhoz, aki mélyen, a gyökerénél kezeli a problémát, tehát valamilyen analitikus irányzatot képvisel."
Milyen az az analitikus irányzat?
Alapjába véve, vannak lány ismerőseim és ha adott a szituáció el tudok beszélgetni más lányokkal is viszont ha közeledni szeretnék valakihez az olyan érzés mintha egy utcán amin oszlopok vannak, bekötnék a szemem, hátra kötnék a kezem és futnom kéne a semmibe. Olyan teljesen megfoghatatlan és ez az ismeretlen bizonytalan érzés annyira fel stresszel, hogy inkább nem merek csinálni semmit.
Így most belegondolva még általános iskolában többször is ismerkedtek velem lányok akik szemre valóak voltak. Szóval talán a külsőm elfogadható. De már akkor se mertem, közelebb kerülni máshoz. Persze ha ma lenne valaki aki valóban kíváncsi lenne rám és szeretne megismerni viszonoznám az érdeklődését de ez nem így megy.
Mindenesetre valami tudatalatti gát lehet bennem mert nem tudom ennek az érzésnek a miértjét de végig kísért ezéletem során. Ha meg tudom milyen az az analítikus szakember felkeresek egyet.
Esetleg a hipnózissal fellehet oldani ezeket a mély gátakat?
Köszönöm a válaszokat, sokat segítetek nekem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!